Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
6. FINOMKERÁMIA IPAR
Kőedénygyárnak hívtak hivatalosan. 44 5 A Ferencz Ágoston-féle üzem a Hein Wencel alapította vörösedénygyár jogutódja volt, és működése 1940-ig nyomon követhető. 446 Ferencz Ágoston egy 1930-ban kötött haszonbérleti szerződést az Egri Érseki Papnevelő Intézettel, s átvette az 1928-ban bezárt apátfalvi kőedénygyár felszerelését, s a szerződés szerint saját költségén lebontotta az apátsági templom mellett álló régi gyárat. Az általa üzemben tartott vörösedénygyár, amelyet 19"0-tól Első Bélapátfalvi Kőedénygyárnak neveztek, 1940 nyaráig üzemelt. Ekkor egy nagy erejű vihar és felhőszakadás olyan mértékben megrongálta, hogy a termelést végleg beszüntették. Az 1945-ös földreform során a vörösedénygyár telkét és épületeit a Bélapátfalvi Földműves-szövetkezetnek adták át végleg. 44 7 Az apátfalvi keménycserépgyár kutatói ezt az összefüggést nem ismerték, és ezért nehezen értelmezhető adat számukra az, hogy miként alkalmazhatott még 4 munkást 1930-ban az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt., mely 1928-ban hivatalosan meg szűnt. 44 8 Holott nem a megszűnt keménycserépgyárról van szó, hanem a Ferencz Ágoston vezette vállalkozásról, azaz az 1884-es alapítású apátfalvi vörösedénygyárról, amely azért kapta ezt a nevet, mert ellentétben a keménycserépgyárral, vörös alapon készült fazekasárukat állított elő, ahol 1940-ben e munkák révén 50 személynek nyújtott megélhetési lehetőséget. 44 9 Az adatokból az derül ki, hogy a Hein Wencel-féle vörösedénygyár, majd a Ferencz Ágoston alapította cserépkályhagyár az apátfalvi volt papírmalom épületében működött. 45 0 A vörös agyagból égetett, vöröses téglaszínű mázzal fedett, barna festésű tárgyakból néhány darabot őriz az egri Dobó István Vármúzeum Néprajzi gyűjteménye. E tárgyak többsége süteményes- és gyümölcsös tál (ltsz.: 54. 305. 1.; 54.306. 1.), leveses tányér (ltsz.: 64. 81. 33.). Némelyik tárgy fenekén gyári jegy olvasható köralakban: BÉLAPÁTFALVA (ltsz.: 64. 81. 31. 1.; ill. 64. 81. 31. 2.), APÁTFALVA felirat (ltsz.: 54. 304. 1.). Az apátfalvi fehér agyagból készült termékekhez hasonlóan ezek között is előfordul a tál közepén felirat (pl. RÓZA (ltsz.: 64. 81. 34. 1.). A termékeket Egerbaktán, Noszvajon, Szilvásváradon gyűjtötték, amiből arra lehet következtetni, hogy a környék falusi lakossága képezte a vörösedénygyár készítményeinek a piacát. Szilvásvárad A szilvási keménycserép manufaktúrát gr. Keglevich Miklós alapította 1810 körül. Az első példányokat 1810-1 l-ben Mindek János munkálta meg. Az agyagot kezdetben 44 5 Gyáripari Czímtár, 1940-41. 142. 44 6 PÁRTOSSz., 1944. 297. 44 7 HML. XXII-310/a/7. Bélapátfalva község iratai. 403/1949. 44 8 MOLNÁR L., 1969. 229. 44 9 Gyáripari Czímtár, 1940-1941. 142. 45 0 SUGÁRI., 1981. a. 44. 91
