Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

6. FINOMKERÁMIA IPAR

karékpénztár Rt. érdekeltségébe. A gyárat is átszervezték, ugyancsak részvénytársa­sággá 1920-ban, új neve: Első Bélapátfalvi Kőedény gyár Rt. lett. 43 3 Az elkövetkező években a gyár alaptőkéjének folyamatos emelése mellett megpró­bálták modernizálni az üzemet. 1924-ben egy nagyobb körkemence építésébe fogtak, 1925-ben arról döntöttek, hogy Németországból rendelt alagútkemence beállításával fokozni fogják a termelést, ámde az építkezések elhúzódtak. 43 4 1926-ban - a miskolci Kereskedelmi Iparkamara adatai szerint - 18 férfi és 9 női alkalmazottja van az üzemnek, akik mind magyar állampolgárok. Szakmunkás 9 férfi + 4 nő, igazgatási-műszaki vezetők 3 fő, segédek 5 fő, napszámosok és tanulók 3-3 fő. Gépi felszerelése a gyárnak: 12 gépkorong, 1 nagy dobmalom, 3 kis dobmalom, 1 membránszivattyú, 2 szűrőprés, 1 kompresszor, 1 körfűrész, 1 chamottörőmű, 1 agyagtörőmű. Az energiát egy 6 LE-s vízimalom, 1 db 25 LE-s benzinmotor adja, van továbbá egy 5 kW teljesítményű saját áramfejlesztőjük. A gyár 450 mázsa lengyel kokszot és 200 mázsa cseh agyagot importál. 43 5 Az apátfalvi keménycserépgyár egyetlen fennmaradt alaprajza a legutolsó termelési évből, 1927-ből való, s 1:200-as méretarányban készült. Eszerint az üzem középpont­jában állt egy körkemenceház [17,0 x 10,0 m], mögötte egy 7,0 x 12,0 m-es alagútke­mence szoba, balra egy 7,0 x 7,1 m-es korongszoba, mögötte 2 raktár. A kemence­háztól jobbra mázolószoba, raktár és 2 iroda állt, ez alatt a festöde terme. Az üzemé­pülethez kapcsolódott a korongszoba mellett a gépház és az áztató terem. 43 6 Az előbbi modernizálások ellenére - vagy éppen a meg nem térült befektetések mi­att - a gyár 1927-re teljesen eladósodott. 1927. június 4-én a gyár folyószámla-tartozá­sa 4 766 157 900 korona (!), ugyanakkor a részvényeinek érdekeltsége 269 788 210 korona volt, tehát véglegesen csődbe került. Ezzel együtt 1927. szeptember 26-tól a Pénzintézeti Központ megkezdte a felszámolását. 43 7 Az üzemet a csődeljárás végén, 1928. február 10-én elárverezték. Ezzel a 93 éves működési múlttal rendelkező apát­falvi keménycserépgyár véglegesen megszűnt. Az apátfalvi keménycserépgyár eredeti felszerelései közül egy darabot őriz az egri Dobó István Vármúzeum Legújabb kori Történeti Tárgyi Gyűjteménye, amely egy kő­ből faragott festékőrlő edény. Az egri múzeum Néprajzi Gyűjteményében található egy Párádon, 1890-ben készült tömör üvegből gyártott festéktörő bankó. 43 8 Ezen kívül az apátsági templom előtt a domboldalon található a kőedénygyár egy nagyméretű, kőből faragott masszakeverő edénye. 43 9 A bélapátfalvi keménycserépgyár termékeiből szá­mos hazai múzeum rendelkezik tekintélyes gyűjteménnyel, köztük talán a legteljesebb­nek tekinthető az egri Dobó István Vármúzeum apátfalvi gyűjteménye. A tárgyak ké­43 3 HML. XI-237/l/a. Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. iratai. 43 4 MOLNÁR L., 1969.226-227. 43 5 BAZ. ML. XI-201/2. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Gyáripari Törzskönyve. 1925-30. 43 6 DIV. LUK. TD. 64. 51. 1. 43 7 MOLNÁR L., 1969. 227-228. 43 8 DIV. Néprajzi gyűjtemény: 65. 401. 1. 43 9 DIV. Fotoadattár. 28.101-28.102. felvétel, készítette: dr. Nagy Árpád, 1971. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom