Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
1815-ben a gyöngyösi Szent Bertalan templom toronyépítéséhez a követ a pipishegyi kőfejtőből szállították. 27 2 1943-ban a Gyöngyöstől 6 km-re lévő bánya andezitjét még mindig termelték. 273 Napjainkban is működik a kőbánya, Pipishegyi Kőbánya néven. Gyöngyöspata, kvarcitbánya Kitaibel Pál útinaplójában ezt írta a bányáról 1803. május 14-én: „A dűlőúton vöröses kvarc található, amit a hasznosi üveghutában olvasztanak üveggé". 2 1* A kvarcit lelőhelye Gyöngyöspata északi szélén, a Hasznossal közös határon álló Nyikom-hegy oldala. 1820-ban a parádi üveggyárba szállított 6242 font (3495,5 kg) patai békasóért (kvarcit) 31 frt 12,5 kracjárt fizetett az Orczy-uradalom. 27 5 Gyöngyössolymos, kő- és malomkőbánya A solymosi Kis-hegy, valamint annak nyugati oldalában húzódó Csákkő észak-déli irányú andezit sziklavonulata adja évszázadok óta a helyi kőbányászat alapanyagát. A helybeli malomkőbányászat korai, XIV-XV. századi emlékei is fennmaradtak, ui. a kisnánai vár kőtárában megtalálhatók azok a jellegzetes lilás színű, likacsos kőzetből faragott kézi őrlőkövek, amelyek a helyi malomkőfaragás bizonyítékai. A területen kő- és malomkőbányászat létezése a XVI. századtól írásos adatokkal is igazolható. A források legelőször 1577-ben említik a helybeli „Fodina lapidae"-i. Az egri püspök javainak 1577-1579-es összeírásában ez olvasható: „Van itt egy bánya, ahol malomköveket vágnak 2-2 darabért 80 dénárt fizetnek. Évenként alig 2-2 követ tudnak eladni. Valamennyivel többet vágnak, s annyiért adják, amennyiért tudják". 21 6 Az egri püspökség gyöngyössolymosi bányájáról 1682-ben ezt írták: „Malomkőbánya is vagyon, melynek adója minden bokor kőtül 78 dénár, melynek fele a töröké, fele a püspöké". 21 1 A püspöki javak 1696-os összeírásában ez olvasható: „Item egy keő bánya, valamennyi köet vágnak, mindeniktől d\énár] 40". 27 8 A malomkőbánya szerepel a püspöki javak 1699-es összeírásában is a kőfaragó 2 szobás házával együtt. 1723-ban a haszonvételek között szerepelt az összeírásban a fahordás mellett a kőfejtés is. Épület- és malomkövet fejtettek. 1725-ben egy püspöki uradalomhoz tartozó építőkőbánya működött, amelyből a kitermelt kövek ára ölenként 75 dénár. Malomkövet is készítettek ebből, amelynek 1 darabja 6 frt-ba került. 27 9 1737-ben is működött a malomkőbánya és még egy kőbánya, de az utóbbiról megjegyezték, hogy a kövek falaknak nem alkalmasak. A malomkőfejtő volt a hasznosabb. 27 2 KOVÁCS B., 1984. 259. 273 p Appp1943. 274. 27 4 GOMBOCZ, E., 1945. 2. 709. 27 5 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91.128. 1. 27 6 SUGÁR I., 1983. 128. 27 7 SOÓS I., 1975. 242. 27 8 DIV. LUK. TA. 281-81. 27 9 HML. IV-7/b/2. 567. öi. 1725. 65
