Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
zással márványnak. Egyébként a tárkányihoz hasonló márványszerű kristályos mészkő előfordul Észak-Magyarországon Rakacánál, és a Dunántúlon Szabadbattyánnál. A felsőtárkányi márvány ismerete bizonyára középkori eredetű. 20 5 1786. október 6-án írta Farkas János az egri püspök Bauschreiber-e: „Mikor a várat [Egerben] bontogattuk [1780 körül] még a régi Templomban a melly sok figurákkal ki rakattatott Márvány Tábla találtatott, azon mindenek tsudalkoztak s ezt mondották, hogy azon szép márványok külső országról kerültek és hogy az ott látott veres kövek is nem ide közel valók, azonban valamint még akkor megmondám, hogy nem messzirül jöttek azok, úgy már most tudom így a Tárkányi Hegyekben feltaláltatnak, nevezetesen a veres kövek nem messze vannak Tárkánytul", 20 6 Nagyon is valószínű, hogy az egri várbeli székesegyházba beépített márványok látványa indította el a környéken a márvány lelőhelyek felkutatását. A területen márványbányászat 1750 körül kezdődött. 20 7 A tárkányi márvány-előfordulást már ismerték és művelték gr. Barkóczy Ferenc egri püspöksége idején. A helybeli márvány bányászata és márvány feldolgozása az Itáliából behívott mesterek nyomán bontakozott ki. 1759 tavaszán újra művelték a bányát, amikor Barkóczy püspök 3 márvány faragóját - Giovanni Battista Scalát, Carlo Adamit és Giovanni Traviolot - visszahívták, hogy a felsőtárkányi püspöki nyaraló, vagyis a Fuorcontrasti-kastély 20 8 céljaira az ottani bányában márványt faragjanak, akik a szerződésük szerint egész nyáron át dolgoztak. 1761-1762-ben még itt tartózkodtak Adami és Scala olasz márvány faragók. 20 9 1762-től a Bécsből Egerbe származott Schnattmann Rupert márvány faragó bérelte a bányát a püspöktől. Fia, Schnattmann Mihály 1775. április 15-én kötött bérleti szerződést a márvány bányára. A szerződés szerint a bérlő az 1775-ös év 9 hónapjára 9 rajnai forintot, míg a következő két évben 12-12 rajnai forintot köteles fizetni a bányáért és a lakóházért. A szükséges fát az uraság tiszttartójának engedélye mellett pénzért kaphatott. A szerződés utalt rá, ha legelőre járó marhát fog tartani, akkor marhabért is köteles fizetni, hasonlóképpen térítés ellenében kaphat az uraságtól szántóföldet. A márványbányát Schnattmann Mihálytól 1790 körül az Egerbe visszatérő Adamiak vették át. 21 0 20 5 A felsőtárkányi márvány középkori bányászatát feltételezhetjük azon XII-XIII. században készült márványtöredékek alapján is, amelyek az egri vár területén ásatások útján kerültek elő, s a Dobó István Vármúzeum kazamatáiban rendezett kőtár kiállításán láthatók. 20 6 SZABÓ E., 1958. 202. 20 7 SOÓS I., 1975. 210. 20 8 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 149. - Gr. Barkóczy Ferenc püspök az Eger melletti Felsőtárkány határában, a Gyönyör völgy ben felépült 4 saroktornyos kétemeletes kastélyát „fuor contrasti "-nak, azaz viszályoktól távolinak nevezte el. 20 9 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 739. 21 0 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 397. - Az Adami családból Carlo Adami érkezett elsőként Magyarországra. Az 1760-as években a süttői bányákat bérli, és itt van márványfaragó műhelye is. A pápai plébániatemplom építése során kerül kapcsolatba Eszterházy Károllyal, akinek a megbízásából 1784-től kezdve a Bakonyban kutat márványbányák után. A bakonyszücsi bányák feltárása után, azokat fia, Adami Jakab vette bérbe, s itt dolgozik öccsével, Jánossal együtt. Jánost 1793-ban rendeli Eszterházy püspök Egerbe, részben munkát adott neki, másrészt Felsőtárkány határában márvány után kutat. - Adami János letelepült Egerben, az egri polgárok tiltakozása ellenére. - Cs. DOBROVITS D., 1983. 126. 58
