Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
1835 decemberében a demjéni kőbányák egyikében - feltehetően az ereszvényi bányában - már robbantással fejtették a követ. Barzsó István demjéni lakos és bányász ekkor sérült meg, s vesztette el a látását. 14 6 1847-ben Benkovics Mihály és Ledek Antal egri kőfaragómesterek, akik a demjéni kőbányában dolgoztak, 1739 frt összegű költségvetést terjesztettek elő az egri trinitárius templom javításához szükséges kőfaragó munkákról. 14 7 1854-ben a kőfejtőt Benkovics Mihály és özv. Vaka Imréné bérelte. 148 1859-ben Szabó József geológus felkereste, s utóbb leírta a riolittufa kőbányákat. Szerinte a riolit legnevezetesebb lelőhelye Demjénben a pünkösd-hegyi bánya az egri országút mellett, a hegy tetején, ahol a kőfejtő magassága eléri a 20 bécsi lábat (6,3 m). E helyen a kőzetet útépítéshez fejtették. A pünkösd-hegyi bányától leereszkedve a falu felé, a Hideg-völgyben, ugyanezt a kőzetet találta. Még lejjebb, közvetlenül a falu felett, az ereszvényi bányába ment. Az itt termelt követ igen jól faraghatónak ítélte, amelyet sem a tűz, sem a víz és a fagy nem ront meg. Az egri főszékesegyház előtt álló szobrokat is ebből faragták, de felhasználták ez időben vashámorok, gőzmalmok és kemencék építésénél is. 14 9 1886-ban az egri érseki uradalomnak már csak egy kőbányája működött Demjénben, minden valószínűség szerint az ereszvényi bánya. Később a Pünkösd-hegyen lévő kőbányát Heves vármegye vette át. 1904-ben Schafarzik Ferenc azt írta, hogy a Pünkösd-hegyen található, s vármegyei kezelésben lévő bánya kövét útalapozásra, útkavicsolásra használták, míg az egri érsekség ún. Ereszvényi kőbányájában a termelt kövek nagysága 1-3 m 3, évi termelése 300 m 3-re tehető. Az innen kikerülő köveket nyers állapotban híd- és útépítéshez, faragottan határjelző vagy kútfalazati köveknek, fedőköveknek, lépcsőknek, sírkeresztek és oszlopok készítésére használták fel. 15 0 Napjainkban a pünkösd-hegyi bányánál egy kb. 20 m hosszú és 6-8 m magas bányaudvar található. A viszonylag kisméretű bányában a riolit fejtése 1920 után szűnhetett meg. 1909-ben is működött az érsekség kőbányája, 15 1 az Ereszvényi bánya. A két világháború között az Ereszvényi kőbánya továbbra is az egri érsekség tulajdona volt. 15 2 1943-ban még mindig szobrászati célokra alkalmas kövéről híres. 15 3 A bányát az 1940-es évek végén felhagyták. A több évszázados bányászat eredményeként egy 100 m széles 400 m hosszú, 15-18 m magas bányafallal határolt bányaudvar keletkezett. A bánya bezárásának elsődleges oka, hogy nehezen megközelíthető, s a termelt kő vasúti rakodása csak 15 km-re Egerben volt megoldható. 15 4 14 6 DIV. ENA. 1661-73. 14 7 DIV. LUK. TA. 383-81. 14 8 HML. XII-3/g/173. a. 14 9 KÁTAI G.-ALBERT F., 1869. 83.; SZEDERKÉNYI N., 1893. 49. 15 0 SCHAFARZIK F., 1904. 123. 15 1 BOROVSZKY S., 1909. 27. 15 2 LADÁNYIM., 1936. 341. us pappf., 1943. 292. 15 4 HML. XXIX-29. Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat rendezetlen iratai. Bányakatalógus. 1979. XI. hó. 51
