Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
A kőbányászat speciális ismereteket kívánó területe a malomkőbányászat, a malomkövek vágása. A követ a sima sziklatömbön kirajzolták cirkalommal, azután kifaragták csákánnyal. Amikor az a kőtömbön már csak alsó lapjával függött, alul a pereme alá szögeket (ékeket) helyeztek körös-körül, majd egyenletesen verni kezdtek a kő alá súlyokkal (pörölyszerű, hosszú nyelű vasbunkó), aminek eredményeként a kő a tömbről levált. A hasítás után a kő lapját is leegyengették, majd az ún. forgó köveknek emésztőt fúrtak hosszú szögekkel, a padkőnek pedig peremet vájtak és lyukat fúrtak a szakáll számára. 118 A malomköveket mindig párban készítették. A malomkőkészítés legfőbb szerszámai: a véső, a kalapács és a kőlyukasztó csákány volt. A kifaragás után a cirklivel (körzővel) pontosan megjelölték a kő középpontját, kirajzolták a lyuk körvonalait, utána a kőlyukasztó csákánnyal lassú, egyenletes, mindkét oldalon való kopogtatással átlyukasztották, majd lecsiszolták." 9 A malom jó működésének folyamatos feltétele volt a malomkövek rendszeres karbantartása. Gyakran kellett vágni, tisztítani. Ekkor a kövek egymás felé néző oldalát, vagyis az őrlőfelületet kellett megvágni. Ezt a munkát molnármesterek nem bízták másra. Folyamatos őrlés során 2-3 hetenként kellett a malomköveket újra vágni. Ha rendszeresen gondozták a köveket, egy-egy malomkőpár 10-12 évig is kitartott. 12 0 * * * Andornaktálya-Andornak Egy 1779-ben készült térképen, amelyet a Mocsáry-család készíttetett, Kővágó, vagyis kőbánya található a Kistálya felé határt képező kétágú völgy nyugati végén. A térképen a Kővágó felirat kőbányát vagy kőfejtő helyet jelöl. 12 1 Bélapátfalva 1837-ből Fényes Elek említi kőbányászatát. 12 2 A község jurakori mészkőbányája az egri papnevelő birtokához tartozott, amelyet régibb időktől műveltek, de nem folyamatosan. 1904-ben 300-1000 m 3 követ termeltek, amelyet útkavicsolásra és mészégetésre használtak. 12 3 A kőfejtőre utaló adat, mivel a bányát a község déli oldalára helyezi, a Bélkőre vonatkoztatható. 11 8 ROMÁN J., 1965. 13. 11 9 TARISZNYÁS M., 1982. 126. A malomkővágók telejesítményére vonatkozóan ellentmondó adatok találhatók a szakirodalomban, amelyet nem tudunk feloldani. Román János kutatásából tudjuk, hogy a 17. században egy-egy kő kivágása egy legénynek puhább kőből 6-7 napot, keményebb kőből 8-9 nap munkát igényelt a sárospataki malomkőfejtőben, s egy-egy kővágó átlagosan évente 40 követ készített. - ROMÁN J., 1965. 17. - Kós Károly szerint - az erdélyi Csicsóújfaluban a XIX. század derekán egyetlen malomkő fejtése és faragása 2-3 heti munkát követelt, és egyegy malomkőfejtő évente 5-8 követ állított elő. - KÓS K., 1980. 300. 12 0 SELMECZI KOVÁCS A., 1984. 359-360. 12 1 BAZ. ML. I. 27/3. A térképet Csiszár Mihály hites geometra készítette. 12 2 FÉNYES E., 1837. II. 112. 12 3 SCHAFARZIKF., 1904. 61. 47
