Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

2. SZÍNESÉRCBÁNYÁSZAT

völgy, ahol a völgyben lévő út töréspontjánál a Kelemenszéke nevű hegy alatt nyílt meg 1802-ben a Máriabánya, vagy Horotna-völgyi vasércbánya. A Bükk hegység 1930-ban kiadott télisport térképe jelzi az 1802-ben megújított vasércbánya pontos helyét. A település helynevei közt fennmaradt Máriabánya neve.

4

7 Jelenleg az egykori Máriabánya helyén, melynek tárnái nagyrészt beomlottak, tájékoztató tábla van. A szilvás-apátfalvi ércesedés a Bükk-hegység nyugati peremén karbonkori palákban van, főként a Kelemenszék oldalain.

4

8 Koncz János fedezte fel a nekézsenyi bányákat 1802-ben. A következő évben a Szilvásvárad körüli hegyekben kutatott vasérc után. Végül az általa megismert bányahelyeket, ill. azok bányászati jogát Keglevich grófra ruházta át.

4

9 Raffelsperger lexikona 1848-ban csak egy létező vasércbányát említ a község határában,

5

0 ezzel szemben Fényes Elek szerint a Koncz által felfedezett vasércbányák közül 1851-ben 4 termelt még, s az onnan bányászott ércet a szilvási vashámorban dolgozták fel.

5

1 2. SZÍNESÉRCBÁNYÁSZAT Gyöngyösoroszi A gyöngyösoroszi ércbányászat a Mátrában Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Mátrakeresztes és Mátraszentimre községek határában közel 35 km

2 területen elhelyezkedő hidrotermális eredetű ólom- és cinkérctelérek művelésére települt. A földtani kutatások eredményeként a területen tíz nagyobb és számtalan kisebb, 50-85° dőlésű, 300-900 m csapáshosszúságú és 0,4-4,0 m vastagságú érctelér vált ismertté. A történeti múltban több szakaszban meg-megújuló oroszi ércbányászat e telérek lefejtése miatt vándorlásra kényszerült.

5

2 Gyöngyösoroszi ércbányászata középkori eredetű, s a területen lévő arany-ezüst tartalmú ólom- és cinkérclelőhelyeken a nemesfémek kinyerésére irányult. Erre utal a környékbeli határrész Aranybányabérc elnevezése is. Középkori rendszeres bányászatára nincsenek történeti adatok, s a gyöngyösoroszi aranybánya a török hódoltság alatt szűnt meg.

5

3 Közvetett bizonyítéka lehet a mátrai, közelebbről az oroszi és parádi nemesfémbányászat középkori létezésének, hogy középkori üveghutáink arany- és ezüstbányák szomszédságában létesültek. Elsősorban az arany és ezüst szétválasztására szolgáló királyvíz tárolására készítettek üvegedényeket.

5

4 A középkori nemesfémbányászatra utaló 4

7 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 24. 4

8 PAPPK., 1915. 246. 4

9 SOÓS I., 1955. a. 430. 5

0 RAFFELSPERGER F., 1848. 1624. " FÉNYES E., 1851. IV. 136. Elképzelhető, hogy Fényes Elek adata 1848 előttről való. 5

2 ÓVÁRI A., 1972. 106. 5

3 GOROVÉL., 1876. 285. 5

4 TAKÁTS S., 1907. 630-631. 31