Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
17. SALÉTROMGYÁRTÁS
sok sikertelen Írásaik után még most is tartozik, melynek követelésében kérték a Tekintetes Vármegyét Ügyöknek Zólyom vármegyénél való elő mozdítására ". 162 4 Bükkszenterzsébet 1783. április 20-án Csincsala György salétromfőző szerződést kötött a szenterzsébeti bírákkal, hogy a főzéshez szükséges tűzifát ölenként 1 rajnai forintért mindaddig a jobbágyoktól fogja vásárolni, amíg a faluban fog főzni. Viszont a közbirtokos nemesek megakadályozták a jobbágyokat, hogy a közös erdőből a hulladékfát elszállítsák: „Nemes Utassy Família a többi Nemesekkel együtt nem tekintvén azt, hogy mink Contractus szerént és a földes Uraság Comissiója mellett mind tavaly, mind az idén az Salétrom Égetőnek az Öli fát administráltuk, hanem most látván Nemes Uraimék, hogy az salétromostul az quantumnak lefizetéssére előre egy keves summa pénzt az szegénség fel vett erő hatalommal a Salétromosnak az nyakára hordják az Öli fát és az Szegény Contribuons Népet Agyon Veréssel fenegetik és tilalmazzák az öli fának adminisztratiojatul". Ezért panaszukkal a jobbágyok az Erdőkövesden lakó br. Orczy Józsefhez, mint főbirtokoshoz fordultak segítségért, aki úgy döntött 1785. április 6-án: „Megengedtetik a jobbágyoknak hogy ezen Comissiom erejével Szent Erzsébeti erdőben esett fábul a salétromosokkal tett alkujuk szerént öli fát vághassanak". Viszont 1786-ban a vármegye eltiltotta a környék nyolc falujában (Szentdomonkos, Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Istenmezeje, Erdőkövesd, Pétervására, Ivád, Váraszó) a salétromfőzéshez való nyersanyagszállítást, mert a jobbágyok e célra a házaikat is átengedték, nagyban ásták házuk földjét. Ezért „a salétromfőzők ne bátorkodgyanak a földet hordani. De amit a szenterzsébeti salétromfőző múlt esztendőben hordott azt bízvást kifőzheti". 162 5 A községben 1783-1786 között vannak adatok a salétromfőző tevékenységre. Eger Az egri vár 1508-ból való leltárában 12 tonna, vagyis hordó mennyiségű puskaport írtak össze 162 6 A lőporkészítés egyik nyersanyagának, a salétromnak, korai helybeli készítésére nem találunk további adatokat. Ennek az az oka, hogy a XVI. században Debrecen látta el az egri várat salétrommal, amiről királyi utasítások tanúskodnak. 162 7 Később, a török fokozatos terjeszkedése nyomán egyes helységek elszakadtak a magyar állam területétől, s így jövedelmeik is elmaradtak. Bécsben ezen oly módon igyekeztek segíteni, hogy ezeknek a behajtásával is a várat bízták meg. Az uralkodó által az egri várnak biztosított rendkívüli jövedelem a számadásokban „occupatia bona" elnevezéssel szerepelt. Debrecen városa az 1594-95-ös számadások szerint évente 500 forintot volt köteles fizetni az egri várnak ún. „salétrompénz" címén. Ez az összeg a debreceniek salétromfőzése után fizetendő átalányadónak felelt meg. A Sze162 4 HML. IV-l/a/82. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1820. 337. 162 5 HML. IV-l/b/144. Közgyűlési iratok. 1785. Nr°. 389. 162 6 E. KOVÁCS P., 1992. 342. 162 7 SELMECZI KOVÁCS A., 1991. 235. 279
