Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
A vashámor megszűnéséhez vezetett Kerpely Antal szerint a korszerűtlen vezetés, és a kohászati technológia fejlesztésének elhanyagolása. 151 2 A szilvási hámor megszűnése 1873-1874-es évekre tehető. Ezt valószínűsíti az is, hogy 1864-ben létesült a közeli Borsodnádasdi Lemezgyár, s ennek a munkásai között először 1874-ben találkozhatunk olyan Szilváson lakó munkás nevével, aki korábban a szilvási vashámorban dolgozott. 1513 Véleményem szerint az 1873-as válság évében minden valószínűség szerint véglegesen felszámolták a szilvási vashámort, s az egykori alkalmazottai a környék - Ózd és Borsodnádasd - vasipari üzemeiben helyezkedtek el. 151 4 A XX. század elején a helybeli lakosok úgy emlékeztek, hogy az üzemből leszerelt gépeket, berendezéseket az ózdi vasgyárba szállították. 151 5 A szilvási vashámor és vasolvasztó egykori termékeiből 3 olyan tárgyat ismerünk, amelyek ma is láthatóak. Itt készült az egri főszékesegyház előtt álló Szent Pál apostolt ábrázoló szoboralak kezében lévő kard, amelyen jól kivehető a „SZILVAS" gyártási helyre utaló felirat. Szilvásváradon készült az a Szalajka-völgyi Erdészeti Múzeum kiállításán található öntöttvas tábla, amelynek felirata: „Tilalmas a halászat ebatta. 11. MAI. 1834. C.N.K". A feliratból kiderül, hogy a táblát 1834. május 11-én öntette gr. Keglevich Miklós, mivel a helybeliek a vashámornál lévő tavakban szívesen horgásztak. Végül a hámor termékeihez tartoznak a Szilvásvárad község 1825 körül épített református templomának homlokzatát díszítő felirat vasból öntött betűi is. Szilvásvárad életében a XVIII-XIX. századi különböző ipari kezdeményezéseknek (szalajkafőzés, üveggyártás, keménycserépgyártás, papírgyártás), de különösen a vasiparnak döntő szerepe volt. Ezzel összefügghetett, hogy a település népessége 17851850 között 254,1%-kal megnövekedett. A vasipar megszűnésével, 1870 után a lakosság száma évtizedeken át csökkent. 1869-ben 1303 embert írtak össze, s ezt a népességet a község csak 51 év múlva, az 1920-as népszámlálás évében lépte túl, amikor 1315 lakosa volt a falunak. 151 6 A szilvási vasolvasztó helye az újkori vassalakmaradványok alapján is lokalizálható a völgyben, a Sziklaforrás alatt lévő erdészház és az ún. Kis-tó környékén. A hámor helye, ahol a nyersvasat feldolgozták, az alsó tónál álló erdészház közelében volt. A vashámorhoz tartozó egykori épületek közül egy ma is áll a Szalajka-völgyben, amely jelenleg az erdészeti kiállításnak ad otthont. 151 2 KERPELY A., 1872. 153. 151 3 BÁRCZY Z., 1960. 85. - 1874-ben elsőként Buchalter Mátyás forrasztár, 1875-ben Bohus Lajos ács, szilvási lakosok szerepelnek a nádasdi munkások névsorában. 151 4 A szilvási hámor végleges megszűnésével kapcsolatban több téves, vagy félrevezető közlés is napvilágot látott. Egyesek szerint az üzem megszűnt 1848-ban - PAPP K., 1915. 245. -, mások szerint 1850-55 körül fejezte be a működését, vagy talán előbb. - HALMAY B.-LESZIH A., 1929. 681. -, vagy 1860-ban számolták fel - KOLACSKOVSZKY L., 1953. 4. Létezését tévesen említi az 1877-ben kiadott országleírás. - BALLAGI K.-KIRÁLY P., 1877. 93. 151 5 HALMAY B.-LESZIH A., 1929. 681. 151 6 KOVÁCS B., 1991. 180. 258
