Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
lyesen kihirdették. 138 4 A Mária Terézia által adományozott oklevél külső formájára a korban szokásos céhprivilégiumokhoz hasonló. A királynő uralkodása idején a gyári szabadalmak prototípusát a cseklészi manufaktúrának 1767-ben adott privilégium jelentette, mert később a Hatvan, Vágtapolca stb. részére kiállított adománylevelek azzal szinte szó szerint megegyeztek. 138 5 A királynői privilégiumba szinte hiánytalanul bekerült a Grassalkovich I. Antal által előterjesztett tervezet. 138 6 A kiváltságlevél bevezető soraiban nem csupán egyetért a posztóüzem létesítésével, hanem az 1. pontban kifejezetten előnyösnek tartja létrehozatalát, sőt ajánlja, hogy Magyarországon segítsék elő további ilyen manufaktúrák létrejöttét, és a megindult munkát támogassák. A privilégium 2. pontja engedélyezi a tulajdonosnak azt, hogy a céhektől átvegyen szakembereket, tehát a hazai céhes kötöttség ne akadályozza az üzem fejlődését: „szabad legyen annyi szövőt, ahány szükségesnek látszik a céhtől, de törvényes eljárással és céhbeli jutalmazással befogadni". A 3. pont arról intézkedik, hogy a külföldi mesterek megkapják III. Károly 1723. évi decrétumának 117. cikkelye 1-2-3. paragrafusa értelmében a 15 évi adómentességet és egyéb kedvezményeket. így az urasági terhek alóli mentességet, ingyen telket, olcsó építőanyagot, jótállást az állandó foglalkoztatásra. A királyi engedély 4. pontja arról rendelkezett, hogy a manufaktúrában készült szövetet a gyár pecsétjével kell ellátni legalább a végeken. Egy ilyen posztójegy az 1770-es évekből fennmaradt. 138 7 A 4. pontban határoztak még a hatvani posztótermékek értékesítéséről. Eszerint azok árusítása akár közvetlenül az üzemtől, akár pedig valamely helyen (piacokon, vásárokon) engedélyezett. Egyetlen megkötést sem tartalmazott az árusítás módjával kapcsolatosan, mert kis- és nagytételben egyaránt eladhatók voltak az üzem termékei, ha a posztójegy rajtuk volt. 138 8 A manufaktúra épülete, az üzem termelése A hatvani manufaktúra létesítéséhez kedvező földrajzi tényezők döntően hozzájárultak. Hatvan közlekedés-földrajzi helyzete kitűnő volt a korban, hiszen a Pest-Kassa közti főútvonal mentén, a Zagyva folyó partján feküdt. Kedvezőnek bizonyult a helykiválasztás azért is, mivel textilipari üzemről volt szó, melynél a jó minőségű víz egyszerre munkaeszköz és energiaforrás. A manufaktúra légvonalban 450-500 m távol épült fel a Zagyvától. 138 4 DOKTAY Gy., 1953. 10. 138 5 ENDREI W., 1969. 141. 138 6 A privilégium 4 fő pontja megtalálható a Heves Megyei Levéltár iratai között. - HML. IV1/28. Heves és Külső-Szolnok vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1767-1768. 405-407. 138 7 Az ólomból készült posztójegy elülső oldalán Grassalkovich Antal babérkoszorúval övezett monogramja (G. A.) látható, míg a hátoldalán 3 különböző számjegy van. A számjegyekből álló kombináció közül a felső feltehetően a posztó minőségét (2. osztályú) jelzi, a középső a kérdéses vég hosszát adja meg rőtben (25), míg az alsó sorban lévő szám a vég azonossági száma (1245) lehetett. - ENDREI W., 1969. 159. 138 8 CSIFFÁRY G., 1993. 22-24. 232
