Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
13. PAPÍRMALMOK
simítólapra helyezték a papírt, ez egy kis kőre helyezett márvány, esetleg sima kőlap volt, s a papírt ezen dörzsölték. 1514-ben feltaláltak egy másik simítóeszközt, a sulykot, amelyet a XVIII. század során mindvégig, sőt a XIX. század elején is általánosan használtak. A sulyok egy nagy kalapács volt. A főtengely csapja az átlagosan 3,5 m hosszú nyelének a végét mozgatta, egy, a padlózatba rögzített állványon lévő tengely körül. A XVIII. század második felében a simítókövet teljesen, a sulykot részben felváltotta a sokszoros sajtolás, amit egy simítósajtolóval végeztek. Emellett elterjedt a mángorlófa használata is, amely a sodrófához hasonló, fémmel borított keményfából készült henger volt. A papírgyártás hagyományos technológiájának végső munkafázisa a kiszerelés. E művelet során egy vagy több hosszú, keskeny asztalon válogatták az íveket, félbe hajtották, majd koncba, ezt pedig rizsmába számlálták. A rizsmát (480 ív író-, 500 ív nyomópapír) a reszelősajtóba tették. A rizsma három oldalának még egyenetlen széleit egy nagy vasreszelővel eltávolították. A XVIII. század végén már könyvkötőgyalut használtak erre. Kisebb malmokban a bálázósajtóban végezték el ezt a műveletet, ilyenkor a rizsmázott papírt sajtolták össze bálákba. Ezután a papírkészítő a bálázott papírt készáruként már szekéren piacra vitte és eladta. 129 1 A jelenkori Heves megye területén a vizsgált időszakban 3 különböző papírmalom létezéséről tudunk. Ezek: Bélapátfalva, Nagyvisnyó és Szilvásvárad községben üzemeltek hosszabb-rövidebb ideig. Bélapátfalva 1814. január 10-én Halleri Pál papírkészítő mester egy Apátfalván felállítandó papírmalom létesítését javasolta az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektorának. Halleri Pál korábban az 1802-ben épült diósgyőri papírmalom építésének a vezetője volt, és eredeti elképzelése szerint az apátsági templomnál lévő lisztőrlő- és kendertörőmalom átalakításával gondolta megépíteni a papírmalmot. Végül Fischer István egri érsek javaslata nyomán nem ott épült fel, hanem a falu nyugati szélén, a Recska-patak, valamint az apátság mellett, és a Barátok kútjából fakadó vízforrások táplálta két patakág találkozásánál. 129 2 A bélapátfalvi papírmalom építési tervét Zwenger József egri építőmester készítette el Halleri Pál útmutatásai szerint. Az épület 33,96 m hosszú, 14,38 m széles, 9,48 m magas volt a talajszinttől. A szokatlanul magas tető alatt a papírszárító padlást helyezték el. Az építkezések költsége 1281 frt és 45 kr volt. A papírmalom technikai berendezéseinek összköltsége 3913 frt 31 2/5 kr-t tett ki. Összesen a papírmalom, valamint a két zúzómű bekerülési költsége 5234 frt 762/5 kr lett. Ebbe nincs beleszámítva az az építőanyag, amit a Papnevelő Intézet adott az építtetőnek. Ezekkel együtt a malomépítés költsége elérte a 6000 frt-os határt. Az épület alaprajzi elrendezése a következő. Az épületbe lépve a konyhába lehetett jutni, amelyből a ház egyik végében az egy-egy kályhával fűtött „belső és külső szoba" nyílott egymásba. Ezek a helyiségek szolgáltak a papirosmester lakásául. A konyhából lépcső vezetett fel a szárítópadlásra, s innen nyílt az enyvezőkamra és a papírkészítő 129 1 BOGDÁN I., 1965. 231-249. 129 2 SUGÁRI., 1974. a. 60-61. 215
