Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
12. NYOMDAIPAR
1744-ben a verpeléti sörház épületét és berendezéseit felbecsülték. Fundamentuma kő, falai már téglából készültek. A serházban volt szaladház, szaladszárítóház, serfőzőház, katlan, kőből épült vakolt pince és 2 kád. Az összesen 495 forintra becsült serházban csak a serfőzőfazék egymaga 243 forint értéket képviselt . 123 4 A serház bérlői közül az alábbiakat ismerjük: Votman József (1744) 100 frt-ért 123 5; Petz Ádám (1746-48) 123 6; Hazl Ferenc (1749-51) 30 frt-ért 123 7; Nagy Farkas (175152) 123 8. Ezután Strasszer Ádám Tarnazsadányról áttelepülve 1752-58 között árendálta a műhelyt. 123 9 1759 szeptemberében a serház üres, nincs bérlője. 124 0 1764-től Bossányi Márton árendálta az officinát 40 frt-ért 1769-ig.' 2 4' Az első katonai felmérés idején nem jelezték a sörházat a térképen, feltehetően 1783 előtt megszűnt. 124 2 12. NYOMDAIPÁR A mainzi Gutenberg-biblia megjelenése (1445) után 18 évvel már megalakult Budán az első magyarországi nyomda. A vezetőjét, Hess Andrást, Mátyás király római követe, Karai László budai prépost hívta Magyarországra 1472-ben Itáliából, s ő is finanszírozta az alapítást. Hess nyomdájáról annyit tudunk, hogy 1480-ban már nem működött. 124 3 A Hess-féle nyomda, s a feltételezett pozsonyi ősnyomda (1477) is még csak kísérletnek tekinthető, de Zengg (1499), Zágráb (1520), Szeben (1529), Fiume (1531)' 24 4, Brassó (1535), Sárvár-Újsziget (1537-38), Kolozsvár, Magyaróvár (1550), Debrecen (1560)' 24 5 nyomdái már egy új, folyamatosabb üzemtörténeti korszakot jelentettek. A magyar nyomdászatot a XVI. században már 23 üzem képviselte, melyek száma a XVII. században 15-tel, a XVIII. században újabb 20 nyomdával gyarapodott. Közülük idővel a legtermékenyebb az 1577-ben alakult nagyszombati nyomda lett, amely 1644-ben nagymértékben megerősödött a pozsonyi érseki nyomda beolvasztásával. A jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben, a nyomda az államosított egyetemmel együtt Budára került. 123 3 HML. IV-7/C/7. 743. öi. 1743; IV-7/c/l. 612. öi. 1731; 620. öi. 1736; 609. öi. 1739; IV7/c/7. 754. öi. 1740-41. 123 4 HML. IV-l/b/52. Közgyűlési iratok. 1744. Nr.° 27. 123 5 HML. IV-7/b/5. 929. öi. 1744. 123 6 HML. IV-7/C/7. 758. öi. 1746-47; 759. öi. 1747-48. 123 7 HML. IV-7/c/l. 639. öi. 1749-50; IV-7/b/4. 602. öi. 1750-51. 123 8 HML. IV-7/c/l. 643. öi. 1751-52. 123 9 HML. IV-7/c/l. 649. öi. 1752-53; IV-7/b/5. 934. öi. 1756-57; 937. öi. 1757-58. 124 0 HML. IV-7/b/4. 607. öi. 1759. IX. 8. 124 1 HML. IV-7/C/2. 666. öi. 1764-65; 669. öi. 1765-66; IV-7/b/5. 940. öi. 1769. 124 2 Első katonai felvétel. 1783. XIX. 15. térképszelvénye. 12« puTÓM., 1944.20. 124 4 BOGDÁN I., 1963. 30. 124 5 SZÁNTÓNÉ BALÁZS E., 1986. 108. 204
