Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
10. DOHÁNYFELDOLGOZÓ IPAR
katonatiszt állította fel. 93 1 A cigaretta élvezete német földön csak a XIX. század derekán terjedt el, s az első gyárat 1862-ben létesítették Drezdában. 93 2 A hazai dohánytermesztés az Alföldön még a török hódoltság korában megkezdődött. Heves megye területén a XVIII. században vált jelentőssé. Gyöngyös környékén, a Tarna-völgy településein: Verpelét, Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt községekben, valamint a Tisza mente több településén. Közülük már a XVIII. században a debrői dohány külföldön is ismertté vált. Vályi András 1796-ban ezt írta a debrői dohányról: „dohányok még a Hazán kivül is nevezetes" 93 3 Jelen írásomnak nem lehetett a célja sem a hazai, sem a Heves megyei dohánytermesztés ismertetése. E témákról alapvető munkák jelentek meg. 93 4 A dohánygyártást is a mezőgazdasági iparok közé szokták sorolni. A dohánytermesztés egyben a mezőgazdasági művelés intenzitásának a fokmérője. Dohányt csak gondos előkészítéssel, megfelelő szaktudással és bizonyos pénzbefektetéssel lehet megfelelő módon termelni. Az 1840-es években Magyarországon igen erősen előmozdította az árutermelő nemesség a dohánytermesztést, a védegyleti mozgalom pedig a dohányfeldolgozó ipar létrejöttét segítette elő. A neoabszolutizmus kora azonban véget vetett a virágzó dohánygyártásnak, s a magánvállalkozók által űzött dohányfeldolgozásnak. 93 5.1851, március 1-től, osztrák mintára bevezetett törvénnyel, kizárólagos állami jövedék lett a dohánygyártás. A XIX. század 40-es éveiben fennálló kedvező körülmények Heves megye két településén segítették elő a dohányfeldolgozó ipar létrejöttét: Gyöngyösön, ahol szivargyár létesült, és Sarudon, ahol pedig a tubákkészítés vált átmenetileg országos hírűvé. Gyöngyös, Hanisz Imre szivargyára 1845-ben Hanisz Imre - jómódú ügyvéd Gyöngyösön - szivargyárat állított fel, amely rendszeresen 24 személyt foglalkoztatott. 93 6 Vahot Imre 1846-ban szintén említi a Hanisz-féle szivargyárat. 93 7 1847-ben még létező üzem, amelyet Magyarország ismertebb szivargyárai közt tartottak számon. 93 8 A Hanisz-féle szivargyár működésére 1845-1847 között található adat. A Hanisz-féle szivargyár keletkezése mögött az állt, hogy a hazai szivarfogyasztás az 1840-es években rohamosan növekedett, a szivarozás divatjával egyidőben hirtelen megemelkedett a magánszivargyárak száma is. Az alig egy évtizedig tartó virágzásnak azonban véget vetett az 1850-ben bevezetett dohánymonopólium, amely kizárta az egyéni szivarkészítést. 93 9 93 1 IVÁNYII., én. 5. 93 2 GÄRTNER K., 1944. 6-7. 93 3 VÁLYI A., 1796. I. 469. 93 4 TAKÁCS L., 1964. a. 351-367.; TAKÁCS L., 1964. b. 9-463. 93 5 LÉDERER E., 1952. 236. 93 6 Ipar-Czímtár 1846-dik évre, 267. 93 7 VAHOT I., 1846. 2. 93 8 Ipar-Czímtár 1847-dik évre, 158. 93 9 TAKÁCS L., 1964. b. 427-429. 168
