Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
A parádi huta termékei már ott találhatók az 1846. évi harmadik, Pesten tartott iparműkiállításon. A kiállításon való szereplés bizonyítja azt is, hogy a parádi hutának sikerült felzárkózni a legjelentősebb hazai üveggyártó telepek sorába. 1847-ben Fényes Elek szerint évente 20 000 schok metszett és közönséges üveget gyártottak 65 000 váltóforint értékben. 86 7 Külön hangsúlyozza, hogy Párádon évente sok ezer üveg csevicét palackoznak és szállítanak nagy távolságra. A gyártott üvegféleségek közt orvosi, vegyészeti és gyógyszertári célokra szolgáló üvegek készítése a parádi üzem egyik specialitása volt ez időben. 1848-ban kék, zöld és fehér színű üvegeket, valamint kis- és nagytáblaüveget gyártottak Párádon. 1849-ben, a szabadságharc alatt, hónapokon keresztül szünetelt a munka a gyárban, miután Heves megye területe is súlyos harcok színtere lett. Az 1848-49-es események után a parádi hutában 40-50 fő (cseh, morva, szlovák, német és magyar) munkásgárda dolgozott. Az 1850-5l-ben, majd az 1866-67-ben elvégzett üzembővítés után a gyár 150 munkást foglalkoztatott. Ezért leszögezhetjük, hogy 1848-49 után már nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett üveghutáról, hanem üveggyárról, amelyben széntüzelésű kemencéket használnak, a gyártás alapanyagául pedig hamuzsír helyett szódát. 20. kép. Metszet a parádi üveghutáról 1868-ból Vasárnapi Újság, 1868. 416. 86 7 Meg kell jegyezni, hogy Fényes ellentmondó adatokat közölt a termelés nagyságára, mert előbb 20 000 schok üveget - FÉNYES E., 1847. II. 237; 1847. I. 85. -, majd másutt 2000 schok üveget írt. - FÉNYES E., 1847. II. 241-242. - Az eltérő számadat valószínűleg nyomdahiba következménye. 149
