Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
1853-ban az egykori üveghuta a második katonai felméréskor készült térképen „Fiskalitás" néven szerepel olyan faluként, amelynek csak egyetlen utcája van. 81 4 1883-ban a harmadik katonai térképezés során készített mappán „Kiss Kalitás" névalakban tüntették fel. 81 5 Nagyvisnyó, Máriássy- és Szepessy huta Az 1782-85-ben felvett első katonai térképen, valamint Borsod vármegye katonai leírásában még nem leltem meg az üvegkészítő műhely nyomait a településen. 1786-ban Korabinsky lexikonában említi a Borsod megyei Csernely területén működött üveghutát. 81 6 A csernelyi officina vitrariát feltünteti 1796-ban Vályi András is. 81 7 Ez azért érdekes, mert a magyarországi üveghutákkal foglalkozó irodalomban mindössze ez a két adat utal egy csernelyi létesítményre. A kettős említés inkább azzal magyarázható, hogy Vályi András felhasználta művéhez Korabinsky lexikonát, ahol feltételezésem szerint a téves adat először felbukkant. A Csernelyre való utalás csak úgy értelmezhető, ha tudjuk: Nagyvisnyó a korszakban Csernely plébániájának filiája volt. Ily módon - közvetve - a legkorábbi történelmi adat a Visnyó határában létező üvegcsűrre 1786-ból származik. A primer források sorában a visnyói üveghuta létezésére utaló első szilárd adatunk 1792. augusztus 14-én keletkezett. E napon keresztelték meg István Mátyás és Boszós Anna István nevű fiát Bélapátfalván, s a nevezett személyek „ex fabrica vitraria Visnyaensis"-bői származtak. 81 8 A következő esztendőben Gembiczky Márton, aki korábban a Zólyom megyei Gyetvahután lakó üvegesmesternél töltötte legény éveit, ez időben Nagyvisnyón „némely üveget készítő műhelyben tartózkodik", 81 9 1795 körül a visnyói határban Máriássy István uradalmában termelt az üvegkészítő műhely, amelyet 200 váltóforintért bérelt a hutás. Az üveghutában fehér és zöld színű üveget, ablakkarikát, ablaktáblát, palackot, üveglopót, poharakat készített kézművesipari eljárással a bérlő. Az árut a környező vármegyékben adatta el embereivel. Évente mintegy 700 forintot forgalmazott. A jövedelemnek a harmadrésze „az üveget dolgozó mesterlegényeké" lett. A bérlő tiszta nyeresége a levonások után 300 forint volt. 82 0 Ennek a létesítménynek a XVIII. század végi létezéséről tudósít Vályi András is, függetlenül a Csernelynél (tévesen) megemlített hutától. 82 1 1810-ben még bizonyosan működött ez az üveghuta, mert a csernelyi plébános azt kérte az érsektől, hogy miután a hozzá tartozó szilvási filiában vashámor, Nagyvis81 4 Második katonai felvétel. 1853. XXXV. 46. térképszelvénye. 81 5 Harmadik katonai felvétel. 1883. 4864/lc. térképszelvénye. 81 6 KORABINSKY, J. M„ 1786. 95. 8, 7 VÁLYI A., 1796. I. 410. 81 8 CSIFFÁRY G„ 1994. a. 40. 81 9 HML. IV-l/b/185. Közgyűlési iratok. 1793. Nr.° 658. 82 0 MÉREI Gy., 1951. 116. 82 1 VÁLYI A., 1799. III. 640. - Egy XVIII. század végén készült térképen a Máriássy-féle huta a Sövény-kút körül helyezkedett el, és 13 kőépülete volt. A térkép szerint Szilvásról gyalogút vezetett a hutába. Visnyó 1860 körüli térképén az egykori huta helyét a Hutarét határnév jelzi. 141
