Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
sok. 1784-87 között az első népszámláláskor összeírták az úrkúti üvegbányát. 75 2 1816ban a pénzeskúti (Veszprém megye) üvegolvasztó szerepelt Öveg Bánya néven, 753 majd 1826-ban a szentlukai (Somogy megye) üveghutát hívták hasonlóképpen. 754 1818-1819-ben a somhegyi (Veszprém megye) Üveg Bányáról írtak a források. 75 5 Több dunántúli üveggyártóhely a település nevében is megőrizte az üvegbánya emlékét: például Németbánya, Csehbánya (Veszprém megyében), Obánya, Újbánya (Baranya megyében). A XVIII-XIX. századi nyomtatott összeírásokban, országleírásokban is nem egyszer előfordul a Dunántúlon az üvegbánya elnevezés. 1799-ben a megszűnt pilisszentléleki (Esztergom megye) hutát nevezték így, 75 6 majd 1851-ben." 7 1799-ben a pénzeskúti (Veszprém megye) hutáról írták, hogy üvegbánya. 75 8 Ludovicus Nagy 1828-as összeírásában Léka (Vas megye) üveghutáját Glashütten, vagy üvegbánya néven említi, 75 9 valamint a Bátaapátinál (Tolna megye) ír Ó Üveg Bányá-ró\. 16 0 A Dunántúlon kívül más régiókban csak ritkán említik az üveghutákat üvegbányának. 76 1 A történeti Magyarország területén a legtöbb üveggyártó telep a Felvidéken (ma nagyobb része Szlovákia), és az Északi-középhegység területén létesült. E hatalmas területen általánosan üveghutának nevezték az üvegkészítő műhelyeket. A Felvidéknek nevezett országrész területén húzódik a szlovák-magyar nyelvhatár, ettől délebbre, a Mátra területén 1805-ból Párádról még egy újabb elnevezésre bukkanni. 1805-ben a parád-óhutai (1708-1767 közt működött) telepet nevezték a forrásokban vitrariae domus-nak, azaz üvegesháznak, 76 2 * * * Heves megye jelenkori közigazgatási határain belül a középkortól a kora újkorig 13 különböző üveghuta létezéséről tudunk. Ezek: Bodony, Gyöngyössolymos, Mátraszentimre (Apátsági huta), Mátraszentimre (Kevicki vagy Ötházhuta), Mátraszentistván (Almássy vagy Felsőhuta vagy Belsőhuta), Mátraszentlászló (Fiskalitáshuta vagy Legfelsőhuta), Nagyvisnyó (Máriássy- és a Szepessy huta) területén álltak. A mai Párád határában előbb Ohuta, majd Újhuta, valamint az óhutai üzemmel egy időben Kopott huta és a Méheskerti huta létezéséről tudunk, továbbá egy Szilvásvárad határában keletkezett üvegcsűr működése igazolható. 75 2 DANYI D.-DÁVID Z., 1960. 246. 75 3 ÉRI I., 1966. 150. 75 4 ÉRI I., 1966. 154-155. 75 5 ÉRI I., 1966. 162. 75 6 VÁLYII., 1799. III. 377. 75 7 FÉNYES E., 1851. II. 106. 75 8 VÁLYII., 1799. III. 48. 75 9 NAGY, L., 1828. I. 117. 76 0 NAGY, L., 1828. I. 391. 76 1 így 1819-ben Magda Pál, aki a Máramaros megyei Borkútnál írta, hogy üvegbányája van. MAGDA P., 1819. 435. 76 2 DIV. LUK. TA. 478-81. 131
