Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

7. TÉGLAGYÁRTÁS

1866-1893 között a téglaház folyamatos meglétére következtethetünk az anya­könyvi bejegyzések alapján. Ez időből többek közt Újvári Ignác, Váradi Ignác, Oláh György, Budai János téglavetőket ismerjük. 70 0 Az 1917-ben kiadott harmadik katonai felvétel alapján helyesbített térképen a falu­tól délre téglakemence található. A téglaégető a Szalajka-patak folyásirány szerinti jobb partján épült a Szalajka-völgy bejáratánál. Sajnos az 1853-as második térképezés­kor, 7 0' de az 1883-as harmadik katonai felvételezés során 70 2 sem írták ki a téglaház ne­vét, csak ezen a helyen 3 épületet tüntettek fel. A Keglevich-uradalom szilvásváradi téglaégetőjének a létezésére az 1832-1893 közti időhatárok közt találtam adatokat. Szűcs A helybeli téglakemence létezésére egy 1746-ból származó canonica visitatio adata utal: „A falun kívül a Királyi út mellett a Téglakemence nevű helyen van egy ke­reszt"­10 3 A XVIII. századi téglaház emlékeként a helynevek közt fennmaradt a „Fács­ka-kemence" határnév, még Szúcs területén, de igen közel az Egercsehi határhoz. 70 4 Tarnaörs Az Orczy-család uradalmi téglakemencéje a XVIII-XIX. században létezett. Pontos működési ideje nem ismert, csak kikövetkeztethető a család építkezéseiből. A tarnaörsi Orczy kastély földszinti épületeit mai ismereteink szerint Orczy István építtette 1722-ben. Egy, az udvarra nyíló bejárat fölötti 1760-as évszám alapján felté­telezhető, hogy ekkor épült a kastély emeleti szárnya. 1820-ban készültek el a klasszi­cista stílusban emelt melléképületek (méntelep, lovarda, üvegház stb.), amelyek a régi erődvonal nyomában épültek. 70 5 1836-ból egy leírásban ez olvasható Tarnaörsről: „Or­czy remek kastélya félkör alakra vetett téglából mesterileg készített kerítés ... lovag is­kola, a híres báró tsalád hős tzimerével fényesített lak oromzatjával s más gyöngyékek­kel díszeskedik". 10 6 Több tagja a családnak jelentős építkezéseket hagyott hátra. Orczy Istvánnak érde­mei voltak még a tarnaörsi katolikus templom építésénél is. Fia, Orczy Lőrinc (1718­1789) ugyancsak a templomépítésnél tüntette ki magát. A tarnaörsi templom végül is jelen formájában 1812-13 körül készült el, s befejezésénél ifj. Orczy Lőrincnek is volt szerepe. A főoltárt Orczy László (1750-1807) állíttatta fel. 70 7 70 0 HML. IV-416/16. Bélapátfalva. Kereszteltek anyakönyve. 70 1 Második katonai felvétel. 1853. XXXVII. 44. térképszelvénye. 70 2 Harmadik katonai felvétel. 1883. 4765/3a. térképszelvénye. 70 3 „Extra pagum penes Viam Regiam in loco Tégla kemencze crucem habet unam". - EÉL. Ca­nonica visitatio, 1746. 70 4 Heves megye földrajzi nevei., 1970.1. 51. 70 5 SOÓS I., 1975. 472. 70 6 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978.620. 70 7 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 616. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom