Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
1820-as számadásban a téglaégetőben készült 17 550 égetett tégláért összesen 28 frt 52 1/2 kr-t fizettek. 68 5 Az 1824-es összeírás szerint a parádi téglaháznál az évben 34 000 db falba való tégla készült, s az előző évből is maradt 18 250 hasonló tégla s 1900 db vályogtégla. A parádi kemence tégláit 1824-ben részben felhasználták az üveghuta, a csevice körüli épületek, a hagymási timsóbánya, az új timsóbányai épületek reparálására, a vályogtéglát a bodonyi pálinkaház javításához. 68 6 A második katonai felmérés idején - 1852-1855 között - már bizonyára megszűnt, s ezért nincs a térképen. 68 7 A település helynevei közt fennmaradt „ Téglaházi köz ", amely a mostani Ady Endre úttal azonos, és ez emlékeztet a helybeli téglakemence működésére. 68 8 Pétervására A helybeli templomot 1812. szeptember 30-án kezdte el építtetni gr. Keglevich II. Károly császári és királyi kamarás, a Pálffy ezred volt kapitánya, és 1817. május 7-re fejezték be. A templomépítéshez kapcsolódóan keletkezett a helybeli téglaégető, amelyben összesen 140 000 db téglát készítettek, s ezt a mennyiséget az építkezés során fel is használták. 68 9 A XIX. század elején működött téglakemence emlékét idézi a földrajzi nevek közt fennmaradt „Téglaház" elnevezés, amely a jelenkori Kossuth utca egy részét jelöli. 69 0 Poroszló 1783-ban az első katonai felvételkor a település lakott területén kívül, attól délnyugatra a hídvégpusztai és a Kis-Tiszához vezető út kanyarulatában baloldalt Ziegl h[aus] néven téglaházat jelöltek a térképre. 69 1 A második katonai térképezés idején - 1861 — 1866 között - készült térképen már viszont nem tüntették fel a téglakemencét. 69 2 Az egykori téglakemence helyét a helység határnevei között Téglaégetőnek hívják. 69 3 Talán a településen ez időben jelentős birtokkal rendelkező Orczy-család tulajdonához tartozott. Sarud A község határában volt Hidvég puszta, az egri püspöki uradalom majorsága, ahol 1740 táján gr. Erdődy Gábor egri püspök-földesúr felépíttette az akkori megye legna68 5 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91. 128. 1. 68 6 MOL. P. szekció. Orczy-család Levéltára. A debrő-parádi uradalom 1824-es összeírása. 68 7 Második katonai felvétel. 1852-1855. XXXVI. 46. térképszelvénye. 68 8 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 138. 68 9 SAFFARIK Gy., 1983. 127. 69 0 Heves megy földrajzi nevei. 1970. I. 79. 69 1 Első katonai felvétel. 1783. XX. 17. térképszelvénye. 69 2 Második katonai felvétel. 1861-1866. XXXIX. 49. térképszelvénye. 69 3 Heves megye földrajzi nevei. 1975. II. 110. 120
