Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
Az itteni téglaház is a Grassalkovich-uradalomhoz tartozott. Amikor br. Orczy József bérbe vette a debrő-parádi uradalmat, az 1777-es leltárba felvették, hogy „Kaáli Tégla Házban. 1. Nagy új Asztal; 2. Mécs; 3. Nagy abroncsos jó Talitska; 4. Széles Új Kapa; 5. Keskenyebb [kapa]; 6. Vasalt Tégla forma. Kész Tégla melly a Bodonyi Templom építésére No. 28 000" található. 65 4 Egy 1780-ban készített térképen Kál határában a Pestre vezető úttól északnyugatra Téglaház felirat jelzi a téglaégető létezését. 65 5 1783-ban az első katonai felméréskor rajzolt térképen a községtől északnyugatra szintén megtalálható a téglaház jelzése. 65 6 A második katonai felmérés idején készített térképen még rajta vannak az épületek, de nem írták mellé a téglaház elnevezést. 65 7 Valószínű, a téglaégetőt már 1856 előtt nem használták. Kápolna Az 1783-as első katonai felmérés térképén a községtől délnyugatra a falu szélén, a Tarna patak mentén téglaégető kemencét jelöltek. 65 8 Sartory József 1786-os térképén a községtől nyugatra, a Tarna-patak mentén jelzi a téglaégető telkét és a hozzátartozó 4 db különálló épületet, s mellettük feltünteti a téglaház elnevezést is. 65 9 Még 1786-ban Eszterházy egri püspök elrendelte, hogy a verpeléti templom építéséhez szállítsanak egyebek mellett 8000 db téglát a kápolnai kemencénél készült anyagból. 66 0 A téglaégető folyamatos működését igazolják Sartory más térképei is, amelyeket a területről készített. így a kápolnai téglakemence az 1787-es, 66 1 és az 1796-os térképfelvételeken is megtalálható. 66 2 Az 1847-ben készült térkép a téglaégetőt jelzi a község külterületén a Tarna patak mentén, amit „Tégla égető hely"-nek tüntet fel. 66 3 A második katonai térképezéskor - 1856-1860-ban - már nem jelölték a térképen. 66 4 Minden valószínűség szerint korábban megszűnhetett az egri püspöki uradalom téglaháza. A téglaégető egykori létezését számon tartja a helyi hagyomány, és bizonyára a földrajzi nevek között szereplő Agyagos nevű határrészben folyt valamikor a téglaégetés. 66 5 65 3 HML. Érs. 4. Hazael Hugó térképe 1755. - Bár a téglaházat külön felirat nem jelzi, de jól azonosítható egy 1780-as térkép alapján a szigeten álló téglaégető, s a közelében emelt serház és az uradalmi malom. 65 4 MOL. Orczy-család Levéltára. P. Varia Regestra 522. Nr.° 9. 65 5 MOL. S. 21/61. térkép. Kál 1780 körül. Készítette: Wágner András. 65 6 Első katonai felvétel. 1783. XIX. 16. térképszelvénye. 65 7 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVII. 48. térképszelvénye. 65 8 Első katonai felvétel. 1783. XIX. 16. térképszelvénye. 65 9 HML. Térképtár. Érs. 26. 66 0 „Felnémethi kasznárunk ezen parancsolatunk mellett engedjen a Verpeléthi Plebanusnak annyi mész-követ hordatni Tárkúnybul, amennyibül a Verpeléthi új Sekrestyéhez elegendő mész égettethetik. Légyen nyolcz ezer a kápolnai kementzében égetett téglábul, ezrétül két forintot vévén" - SOÓS I., 1985. 230-231. 66 1 HML. Térképtár. Érs. 59. 66 2 HML. Térképtár. Érs. 36, ill. 37. térképek. 66 3 HML. Térképtár. Érs. 133. 66 4 Második katonai felvétel. 1859-1860. XXVII. 48. térképszelvénye. 66 5 Heves megye földrajzi nevei. 1976. II. 49. 117
