Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
tak: Polgár István bankigazgató, Ausch Izidor vállalkozó (Gyöngyös), Lukács Ede vállalati igazgató budapesti lakosok. 63 4 A budapesti székhelyű céget - Budapest, VII., Rákóczi út 76. - 1925-ben felszámolták, mert tönkrement. 63 5 A gyártelepet utóbb lebontották, csak a fennmaradt földrajzi nevek - Téglagyár, Téglaház-dűlő - jelzik egykori helyét. 63 6 Paraszti és polgári használatra készült termékei közül őriz két tányért 75.35.57, 54.139.1.; rétes tálakat 75. 35. 67.; 75. 35. 58. az egri Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteménye, és a miskolci múzeum tányérokat HOM. NGY. 53. 1727. 1. ; 60. 67. 7. leltári számokon. A gyár volt fenékjegye: „Gy.Tarján Agyagáru". Halmajugra-Hevesugra 1783-ban az első katonai felméréskor Ugra falutól délnyugatra mintegy 250 m távolságra jelzi a térkép a téglaégetőt. 63 7 A második katonai térkép készítése során 1856-1860 között - az ugrai határban már nincs meg a téglaégető, csak a felhagyott agyagbánya helye, amelyet a Vermek határnév jelöl. 63 8 A harmadik katonai térképezéskor készült térképen - 1883-ban - is csak a Vermek határnév található. 63 9 A téglaégető egykori helyére utal a helynevek közt az „Agyag-gödör" határnév, amelyet egy 1890-es térképen az ugrai határban, a karácsondi úttól délnyugatra tüntettek fel. Ezt a területet nyugatról a Sósvölgyi-patak határolja. 64 0 Hatvan A téglaégető valószínűleg az 1737 körüli években létesülhetett, mivel az összeírásokban 1737-ben tűnt fel először téglaégető iparos. 64 1 A hatvani uradalmi téglaégetőben készült B.S.G. monogramos téglák kerültek elő a hatvani kastély műemléki kutatása során. 64 2 Az 1746 előtt gyártott téglajegyes téglákon található betűk: 5[ackstein] S^tarhemberg] Gfundaker] Tamás korábbi birtokos nevét rejtik. Ez a téglaház 1746-tól 1771-ig Grassalkovich I. Antal kiterjedt hatvani építkezéseihez (kastély, templom, posztómanufaktúra stb.) szükséges építőanyagot termelte. 1783-ban az első katonai felmérés térképén már nem jelölték a téglaégetőt. 64 3 Az üzem létezéséről fennmaradt 1789. július 19-i keltezésű levélben ez áll: „a Városi tiszttartó úr üdejében, a Hatvani vámtöltés mellett a Prépost malma felé..., ahol a Tégla Égető Kemenczéje is vala". 64 4 Az adat ez időben már nem létező téglaégető kemencéről szól, amely feltételezhetően a Grassalkovich-uradalomhoz tartozott. 63 4 Egri Újság, 1913. IV. 14. 3. 63 5 KALLÓS J., 1927. 28. III. 452. 63 6 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV. 89. 63 7 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 17. térképszelvénye. 63 8 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVI. 18. térképszelvénye. 63 9 Harmadik katonai felvétel. 1883. 4864/3d. térképszelvénye. 64 0 HML. Térképtár. U. 167. 64 1 SZEPES (SCHÜTZ) B., 1940. 160. 64 2 D. MEZEY A.-HARIS A., 1991. 10-11. 64 3 Első katonai felvétel. 1783. XVI. 19. térképszelvénye. 64 4 HML. IV-l/b/164. Közgyűlési iratok. 1791. Nr.° 218. 115
