Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
Egykori emlékét idézi a helynevek között a „Téglás-kút" határnév, a közelében lévő vályogverő hellyel. 60 2 Gyöngyös 1713-ban létesült a téglaégető a Kálvária-parton. 60 3 1769. június 21-én Gyöngyös városa határozatot hozott a Gyöngyöspatára vezető szurdoki országút mellett engedély nélkül agyagot bányászó személyek megbüntetéséről. „Mivel a Szurdokon éppen az ország útyánál fölöttébb való nagy Gödröket az agyag ásással tettek nem csak magunk lakosai, hanem meg Püspökiek is ezért is akar magunk lakosai annál inkab vidéki ha ott találtatnak avagy nagyobb Zalogjokat vegyek vagy be hajcsák a Váras házához. Concludaltatot", m A dolog azért érdekes, mert a Kálvária-hegytől délre, a Gyöngyöspatára vezető út mindkét oldalán létezett közel egy időben egy-egy téglaégető kemence. Az úttól északra, Gyöngyös területén keletkezett a Forgách-család uradalmi téglaégetője, míg attól délre, Gyöngyöspüspöki határában a Patára vezető út másik oldalán, a Toka-patak partján az egri püspöki uradalom épített 1764-ben téglakemencét. (Lásd Gyöngyöspüspöki téglaégetőjét.) Az 1769-es gyöngyösi határozat szerint az úttól északra, Gyöngyös területén egyaránt bányászták az agyagot gyöngyösi és gyöngyöspüspöki lakosok. Talán ez idő tájt keletkezett a gyöngyösi Forgách-féle téglaégető is. Mindenképpen 1783 előtt állították fel a gyöngyösi téglaházat, mert az 1783-84ben - az első katonai felmérés során - a Kálvária-hegy alatt, a Gyöngyöspatára vezető út bal oldalán téglakemencét jelzett a térkép. 60 5 Még 1783-ban a gyöngyösi tanács azt tervezte, hogy a Kálvária-hegy alatt lévő téglaégető közelében található gyepes területen - ha a Forgách-család is hozzájárul - temetőt létesít. 60 6 A Forgách-család tulajdonában lévő téglaház mellett fakadó timsós forrás vizére kutat építettek. Egyéb vízfolyás híján a forrásvizet használták a téglavetésre. A második katonai felmérés idején (1852-1855) még létezett a téglaégető. Viszont a térképen csak az „Alaunbaad" = Timsós fürdő építményét jelezték. 60 7 Feltehetően 1850-1855 közt készült gyöngyösi kataszteri térképen az Alojzia fürdő szomszédságában „téglaégetés" felirat jelzi a téglaégetőt, amely a Losonc felé haladó országút mellett létesült. 60 8 1860-ban br. Jeszenákné Forgách Alojzia grófnő téglavetőjeként említették. 60 9 1876 elején a Kálvária újjáépítéséhez szükséges téglát Forgách Alojzia grófnő ingyen adta téglaégetőjéből az építkezőknek. 61 0 60 2 Heves megye földrajzi nevei. 1976. II. 62. 60 3 ETHEI SEBŐK L., 1880. 211. 60 4 KOVÁCS B., 1984. 148. 60 5 Első katonai felvétel. 1783-84. XVII. 18. térképszelvénye. 60 6 BÁRTFAI SZABÓ L., 1937. 54. 60 7 Második katonai felvétel. 1852-1855. XXXVII. 47. térképszelvénye. 60 8 Gyöngyös és városának belsőségi térképe. Kb. 1850-55. Gyöngyös, Mátra Múzeum. 60 9 HUNFALVY J., 1860. II. 192. 61 0 DEZSÉRIBACHÓL., 1944. 140-141. 111
