Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
1930-ban a téglagyár nem üzemelt, 53 8 de 1938-1939-ben 2,6 millió db téglát és cserepet gyártottak benne. 1945-ben a termelés 1,2 millió, 1946-ban 1,5 millió, 1947ben 3,37 millió db volt. 55 9 Az egri érsekség a Vécsey-völgyi üzemet még 1942-ben modernizálta, s a régi tábori kemence helyett újat állított üzembe. 1943 őszén kezdték meg a korszerűsített téglagyárban a próbagyártást, majd 1944 tavaszán megkezdődhetett a rendes termelés. Az üzem 1944. szeptember 20-án a háborús események miatt leállt. A téglagyárat 1945 októberétől Tóth Sándor vette bérbe 3 évre. A tégla- és cserépgyár területe 19 kat. h. 95 négyszögöl, s ebből 15 kat. h. volt a használható terület, a többi a gyártelep és a már kitermelt agyaggödör. Az üzem 1946-ban 100 munkást alkalmazott. 1946-ban a gyártási technológia a következő. A meglévő Hoffmann rendszerű 16 kamrás körkemence kamránkénti kapacitása 4000 db cserép és 3000 db tégla, égetési sebessége 24 óránként 2 kamra, vagyis 14 000 db. Ilyen napi teljesítményt számítva a kemence évi teljesítménye 4,62 millió db, amelyből 2,64 millió db a tetőcserép, s 1,98 millió db a tégla. A téglagyárat 80 HP-s Ganz-Körting-féle szívógázmotor hajtotta meg. Az agyagot pedig 3 hengermű, 1 keverő, 1 téglaprés dolgozta fel. Ezután került az agyag a svájci eredetű Frey-féle tégla-, ill. cserépvágó asztalokra. A félkészterméket felvonók szállították a szárítóhelyre. A téglát ún. Keller rendszerű automatikus kocsik vették le a felvonóról, és helyezték a szárítókba, míg a cserepet szállítószalagon vitték a szárítóhelyre. Viszont az évben a gyár kapacitásának csak a felét használta ki. 1946-ban a Hoffmann rendszerű körkemence 1000 db gyártási egység égetéséhez 350-400 kg szarvaskői szenet, vagy 200-220 kg egercsehi vagy borsodi szenet igényelt. A szívógázmotor napi üzemben tartásához 12 mázsa fára volt szükség. 56 0 1948-ban az érseki téglagyár Eger város kezelésébe került. 1948. szeptemberi jelentés szerint a gyár termelése 1,5 millió db tégla és cserép, s a kapacitása 85%-ig volt kihasználva. 56 1 A Vécsey-völgyi téglagyárat 1949. december 28-án államosították az Elnöki Tanács 1949:20. törvényerejű rendelete alapján. Államosításkor 700 forint készpénzt, 1 teherautót és 160 000 db téglakészletet foglaltak le. 56 2 Az államosítás után a vállalatot többszöri átszervezés után az 1970-es évek elején mintegy 275 éves működés után megszüntették. A téglagyár megszűnését nem elsősorban az itteni agyagtelepek kimerülése okozta, hanem sokkal inkább a rendkívüli geológiai és őslénytani jelentőségű terület természeti értékként való megőrzésének célja. Az itt készült téglák leggyakoribb domborított betűkkel készült téglajegyei a következők. Az EA. betűjel Episcopatus Agriensis rövidítése. 56 3 Használata megmaradt 1804-ig, az egri püspökség fennállásáig. Az AEAVT jelű téglák rövidítése az Archi 55 8 HML. XI-203/13/a. Heves Megyei Takarékpénztár Rt. iratai. 55 9 NAGY J., 1970. 78. 56 0 HML. XXIV-201/3. A Heves Megyei Földhivatal levelezése. 1945-46. A Megyei Földbirtokrendező Tanács jegyzőkönyve. 1946. IV. 17. 56 1 HML. XXII-2/43. Eger város polgármesterének iratai. 1948. 3857/1948. számú akta. 56 2 HML. Heves Megyei Pártarchívum. 26. f. 2. fcs. 125. őe. 56 3 BREZNAY I., 1926. I. 243. 106
