Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
földből gyúrt finom szemcsézetű, növényi adalékanyagok nélkül készülő építőelem volt, amit formázás után napon szárítottak, s falazásra, de különösen boltozatok készítésére használtak. Méretei, ill. arányai a vályogtól eltérően a téglával voltak azonosak. 47 7 E technológiák hosszú fennmaradását a mindenütt elérhető vályog olcsó kitermelése, egyszerű előállítása tette lehetővé, amelynek az eszközigénye is minimális volt, hiszen csupán a téglaformát kellett ehhez elkészíteni. Az egyházi és világi uradalmi építtetők azonban épületeik elkészítéséhez nem nélkülözhették az égetett téglát. A mai Heves megye területén a vizsgált korszakban 35 településen 38, különböző időpontban keletkezett téglaégető létezéséről tudunk. A forrásokban, s különösen a katonai felmérések térképein a téglaégetőnek több elnevezése volt. A XVI. század végén nevezték „Coquina laterum "-nak is. 47 8 További latin elnevezései is voltak: Domus Lateritia, Domus Lateraria, ill. Domo Tegalaria téglaház, valamint az Ustrina Tegularia téglaégető jelentéssel. A téglagyártó telepek német elnevezésére egyaránt használták: a Ziegel Ofen = téglakemence, Ziegelhaus = téglaház, Ziegelhütten = téglaégető, ill. Ziegelschlag = téglavető szinonim fogalmakat. Abasár Bossányi-féle téglaház 1737-től vannak adataink a téglaégető kemence létezéséről a Bossányi-család javainak összeírásában. 47 9 Az 1746. évi canonica visitatio során feljegyezték, hogy előző évben a községben br. Bossányi Gáspár megkezdte a Szent Anna kápolna felépítését, amelynek anyagát részben a saját téglakemencéjében állították elő. 48 0 Haller-féle téglaház Ez a téglakemence már fennállt 1731-ben, amikor a helybeli templom szentélyét újraépítették, s azt téglaboltozattal fedték be. Ezzel az építkezéssel és a Haller-család kastélyépítésével 1737-ben összefügghet tíz német család letelepítése a téglaégető és a kőfejtés területén. 48 1 1740-ben 1000 db téglát (ára 5 frt) használtak fel a hevesi pálinkaház építésére. 482 1744-1745-ben építteti Haller Sámuel Gyöngyösön, a mai Szent Bertalan utcában álló házát, ahol az építés vezetője Jacomo Berri volt. Az építkezéshez szükséges téglát az Abasáron felépített 5 kemencés téglaégetőben készítette egy „Olasz Tégla Mester". 47 7 FILEP A., 1981. b. 4. 56. 47 8 Például Nicolao Aginelli rajza nyomán készült rézkarcon, amely Győr XVI. század végi látképét ábrázolja. Megjelent: Urbium praecipuarum mundi Theatrum quintum. Köln, 159798. - H. BALÁZS É.-MAKKAI L., 1962. XV. tábla. 47 9 HML. IV-l/b/41. Közgyűlési iratok. 1737. Nr.° 248. 48 0 EÉL. Canonica visitatio. 1746. 48 1 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 459. 48 2 HML. IV-1/1/7. 14. tétel - A hevesi Haller-birtok számadása 1739-1757. 97
