Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Előszó
iparfejlesztés lemaradásának általános és végső okai között a bécsi udvar diszkriminatív birodalmi gazdaságpolitikáját hangsúlyozzák 16 3 Napjainkban a hazai történettudományban általánossá vált a következő felfogás. A magyarországi mezőgazdaság fejlesztését szívén viselte a bécsi udvar. Viszont a magyarországi ipar fejlesztésében a birodalmi gazdaságpolitika nem volt egyértelmű. Általánosan érvényesülő alapelve az volt a bécsi udvarnak, hogy a birodalom minden tartományában azokat az iparágakat kell fejleszteni, amelyek már megvannak. Ebből a szemléletből következett, hogy Magyarországon elsősorban a bányászat fejlesztésére fordítottak gondot, és az ezüst-, réz-, vas-, valamint a sókitermelésben jelentős eredményeket értek el. A textilipar kiépülését viszont nem támogatta a bécsi kormányzat, sőt időnként akadályozta is, mert nem kívánt konkurrenciát támasztani az osztrák és a cseh tartományokban meglévő fejlett textiliparának. Az állami támogatást vagy annak elmaradását azonban nem szabad túlértékelni. Magyarországon is keletkeztek textilmanufaktúrák, bár ezeket a birodalmi gazdaságpolitika általában nem támogatta. Viszont az is tény, hogy az állami támogatás ellenére sem virágoztak föl például a bőrfeldolgozó manufaktúrák. 16 4 A magyarországi gazdasági-társadalmi fejletlenségből fakadó tőkehiány sokkal nagyobb akadálya volt a hazai ipar fejlődésének, mint a gazdaságpolitika. Az első manufaktúrák Magyarországon az 1720-30-as években létesültek, elsősorban a nagybirtokos- és kereskedőtőke alapításaiként. A hazai manufaktúraipar növekedése az 1780-as években szembetűnő, ez viszont 1789-ben megroppan, és elsősorban nem az állami beavatkozás miatt, hanem az egész Európára kiterjedő gazdasági válság következtében. 165 Az üzem megszüntetésének okai közé sorolhatnánk a Grassalkovichuradalom eladósodását, mivel ekkor már nem az alapító Grassalkovich I. Antal kormányozta kitűnő pénzügyi érzékével a kiterjedt családi birtok ügyeit, hanem a fia, aki költekező módon él. Az uradalom eladósodása tény, de nem az üzem felszámolásának végső oka. 1791-ben a hatvani Grassalkovich-uradalmat Gludovácz József királyi tanácsos bérelte. Az is tény, hogy ez időben a hatvani uradalom több éve fizetésképtelen. Az uradalomhoz tartozó Apc községből írta Mádi János tiszttartó a következő so16 3 Echart, 1958. 130. 16 4 Grassalkovich jó kapcsolatai az uralkodóval szerintem a gátló tényezők ellenérc is lehetővé tették a manufaktúra felállítását. 16 5 Gunst, 1981. 204. 44
