Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Előszó
földről jött kézművesek az említett mentesség letelte után el ne távozzanak az országból. 6 8 A privilégium 2. és 3. pontjai kifejezetten lehetővé tették mind a hazai céhes szövők, mind a külföldiek betelepítését. A királyi engedély 4. pontja arról rendelkezik, hogy a manufaktúrában készült szövetet a gyár pecsétjével kell ellátni legalább a végeken 6 9. A gyár pecsétje nem volt más, mint az ún. posztójegy, amely ólomból készült bárca. Ezek az ólomplombák a tulajdoni és minőségi jelölés ellenőrzésére készültek. Viszont, amikor a kiskereskedelemben árusításkor az így jelzett textilféleség (posztó, selyem, vászon) végekről levágták, a pecsétek jelentőségüket elveszítették és eldobták azokat. A posztójegyek általában 10-40 mm körüli méretűek voltak. 7 0 Szerencsénkre fennmaradt a hatvani posztómanufaktúra egy ilyen, posztóvégre erősített eredeti ólompecsétje az 1770 körüli évekből. Ennek elülső oldalán Grassalkovich I. Antal babérkoszorúval övezett monogramja (G. A.) látható, míg a hátoldalán 3 különböző számjegy van. A számjegyekből álló kombináció közül a felső feltehetően a posztó minőségét (2. osztályú) jelzi, a középső a kérdéses vég hosszát adja meg rőfben (25) 7 1, míg az alsó sorban lévő szám a vég azonossági száma (1245) lehetett. 7 2 A 4. pont rendelkezik a hatvani posztótermékek értékesítéséről. Eszerint azok árusítása akár közvetlenül az üzemtől, akár pedig valamely helyen (piacokon, vásárokon) engedélyezett. Egyetlen megkötést sem tartalmazott az árusítás módjával kapcsolatosan, mert kis- és nagytételben egyaránt eladhatók voltak az üzem termékei, ha a posztójegy rajtuk volt. 6 8 Magyar Törvénytár, 1900. 649. 6 9 A vég: a szövet fajtája és minősége a gyártás helye szerint változó (12-50 méter) hosszúságú és (50-140 cm) szélességű göngyöleg. - Schack, 1931. IV. 334. A „vég" nemcsak szélessége és hossza szerint erősen ingadozó fogalom, hanem az anyag sűrűsége, alkotó fonalainak a minősége stb. tekintetében is nagy különbségeket takar. - Endrei, 1969. 113. 7 0 Endrei, 1979. 83. 7 1 A rőf hosszúságmérték, nálunk Magyarországon a bécsi rőf volt használatban, és ennek hossza 77,75 cm volt. - Schack, 1931. IV. 121. 7 2 Endrei, 1969. 159. - Endrei közli a hatvani posztójegyek fényképét, valamint a posztójegy őrzési helyét. OL. Htt. Acta Telonica D. 61. fasc. 17. sz. 379. 24
