Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Előszó
IL A manufaktúra alapítása és a privilégium (1762-1769) A manufaktúralétesítés társadalmi körülményei Az 1749 óta fokozatosan felépített védővám-, majd import tilalmi politikát a manufaktúrák oldaláról kissé másként kell vizsgálni. Különösen az 1754. október l-jén bevezetett új vámtarifa után a magyar áru — ha volt ilyen - nem a jó holland posztóval, sziléziai vászonnal, francia selymekkel, hanem az osztrák örökös tartományok silányabb árujával találta magát szembe. Emellett - s ez is kevéssé ismert - az osztrák áru drágább volt a külföldinél. Mária Terézia az 1760-as évek elején komolyan támogatta a magyar manufaktúraipar létrejöttét. Kezdődött az első kamarai manufaktúra 1763ban történt alapításával, folytatódott az 1764. január 30-án kelt resolutioval, melynek a végrehajtását türelmetlenül sürgette. 1765-től egymást érték a magyar kancelláriához intézett leiratai, és ez a hivatal a Helytartótanácstól és a kamarától kért felterjesztést a szabad királyi és bányavárosokban alapítandó manufaktúrák ügyében. Tehát az uralkodó 1763-1770 közötti korban elsősorban a városi manufaktúrák létesítését látta volna szívesebben, szemben a főúri alapításúakkal. Az előbbiektől ugyanis a kincstári bevételek növekedését várta és a céhek gyengítéséi remélte. A bécsi udvar az örökös tartományokban követett politikájával ellentétben Magyarországon a nemesi adómentesség miatt nem támogatta főúri manufaktúrák létrehozását, mert tartott attól, hogy a főúri alapítású üzemek versenytársaivá válhatnak a polgári vállalkozásoknak. Máipedig a kincstár a városi és mezővárosi manufaktúráktól remélhetett bevételt. 5 7 Ez időben kaptak királyi privilégiumot - Gács (Haliö), Cseklész (Bernolakovo) 1767-ben, Hatvan 1769-ben, Vágtapolca (Teplicka nad Váhom) 1770-ben 5 8 - textilmanufaktúrái. Ilyen társadalmi közegben az uralkodó bizalmas köréhez tartozó Grassalkovich Antal, aki hivatalánál fogva, mint a kamara elnöke tudott a ma5 7 Kállay, 1963. 1071. 5 8 Endrei, 1969. 54-55. 20
