Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)

D. A legényegylet története az 1944-1951 közötti években

lan csupán azért nem került állami tulajdonba, mert az külön telekkönyvi birtoktest volt, ezért a hivatkozott belügyminiszteri rendelet alapján állami tulajdonba vettnek nyilvánítja a 3296. sz. betétben S63. hrsz. alatt felvett ingatlant és tulajdonjogának Eger város, illetve a Magyar Állam javára történő bekebelezése végett az egri Járásbíróságot, mint telekkönyvi hatóságot megkeresi. "

79

8 A szocialista rendszer összeomlása, a polgári demokrácia kiépítése, a vallás- és a lelkiismereti szabadság tényleges biztosítása 1990-ben lehetővé tette, hogy az Egri Katolikus Legényegyletet 44 év után újjászervezzék. Erre július 17-én került sor a volt legényegyleti székház (Heves Megyei Művelődési Központ) épületében. Az újjászervezést kimondó gyűlésen megjelent mintegy 100 főnyi idős, egykori legényegyleti tag előtt Czakó István kanonok, az Érseki Iroda igazgatója, az újjászervezendő legényegylet elnöke ismertette az újjáalakulás feladatait, s az egyesület céljait. Majd Hetényi Adorján, a legényegyesület utolsó vezetője ismertette az intézmény történetét, különös tekintettel az 1930-as és 40-es évekre. Ezt követően dr. Szecskó Károly rövid előadást tartott a 140 évvel ezelőtti, 1860. szeptember 8-i zászlóbontásról.

79

9 Az újjászervezett Egri Katolikus Legényegylet gazdag múltja biztos záloga lehet a következő újabb évtizedek, évszázad szép sikereinek. 96