Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
Amikor a pesti legényegyletet Szabóky Adolffal együtt megalapították, ő kapocs lett a magyar és a német legényegyletek között. A magyar legényegyletek életéről a magyar és a német lapokat egyaránt tájékoztatta. A német lapokból szerzett ekkor a külföld tudomást a pesti egylet működéséről. 4 Miután 1860 elején a Szent István Társulat kibérelte az egri érseki líceumi nyomdát, annak vezetésével a társulat Tóth Istvánt bízta meg. 5 Tóth a már említett 1860. január 23-án, tehát a városba érkezése napján elkezdte az egylet megalapítását. Egymás után kereste fel az iparosmühelyeket. Itt szólt a legényegylet jelentőségéről és belépésre hívta fel a segédeket, a tanoncokat, s pártolásra biztatta a mestereket. 6 A mesterek közül legönzetlenebbül Bucher József szabócéhmester támogatta. Éppen ezért az ő házában gyűltek össze Tóth István kérésére azok, akik Egerben a legényegylet létrehozását fontosnak tartották. Bucher lakásán Zsendovics József vezette a megbeszélést. A hozzászólók közül Balkay Pál asztaloscéhmester érvelt a leghatásosabban a terv megvalósítása mellett. Ezért nem véletlen, hogy az asztalossegédek közül többen nyomban jelentkeztek tagnak. Balkayn kívül felszólalt a gyűlésen Dusárdy Károly, Derszib Rudolf, Farkas János, Hering József, Korencs Márkus, Kubik Nándor, Sír Vencel és Ürményi Antal. 7 Mivel az említett tanácskozáson több fiatal beiratkozott, s a mesterek közül néhány védnök is jelentkezett, a megbeszélés kezdeményezői elhatározták, hogy a legényegylet alapításához megnyerik Bartakovics Béla érsek támogatását. Ezért Tóth István vezetésével egy érsekhez menendő bizottságot választottak, amelyben ott volt még Bucher József, Farkas János és hat iparossegéd. Bartakovics érsek az egylet eszméit melegen támogatta, s elfogadta a fovédnökséget. 8 Azáltal, hogy az érsek az ügy élére állt, a legényegylet elvileg már lényegében létrejött. Az egyletbe belépett iparossegédek, tanoncok s pártotó mesterek kezdetben a Líceum egyik szobájában találkoztak vasár- és ünnepnapon. A szoba azonban szűknek bizonyult a gyarapodó tagok befogadására. Ezért Tóth István kezdeményezésére a Német utcában (1910-től Dobó utca) 1860. május 13-tól házat béreltek és itt tartották meg az egylet védői Zsendovics József vezetésével első gyűlésüket, ahol Tóth Istvánt, a mozgalom élharcosát a legényegylet titkárává választották. Ezt követően megindult a tagok szervezése. Csakhamar mintegy 150 tag jelentkezett a legényegyletbe. 9 Az egri legényegylet az országban hetedikként alakult meg. 1 0 7
