Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)

C. A legényegylet története 1919 augusztusától 1944 őszéig

ségét megbontó okokat, a válságból való kilábalás módozatait fejtegette. Szerinte a kiút a kitartó munka és a vallásos hit. 60 3 1931. december 6-án Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke az ipar vál­ságának okairól beszélt: „Szavai során megkapó élességgel rajzolta meg a katolikus világnézeten felépült középkori intézmények tökéletességét, és szembeállította a mai berendezkedéssel, amely ugyan technikában tökéle­tesebb, de elnyomja és igavonó állattá teszi az embert... Idealizálta a cé­heket, amelyek a társadalmi rend tökéletes emberi szociális rendjét terem­tették meg az iparosok között... A pénz őrülete megváltoztatta a világ lel­két. Az aranyborjú tudósai, filozófusai megtámadták, kikezdték az egyhá­zat, hogy ne legyen aki tilalmaz... Míg egyik oldalon a kapitalizmus akarja gúzsba kötni az embert, másfelöl a kommunizmus fosztja meg emberi mi­voltától... Európa összeomlik, ha ez tovább tart... Ki kell indulni a műhe­lyekből, üzletekből a megmentő munkának, Krisztus tanításai alapján... A hegyi beszéd többet mond, mint Marx minden tanítása s könyvei... Van programunk, megoldásunk: krisztusi munkarendszer. " 60 4 December 22-én gróf Hunyadi Ferenc nemzetgyűlési képviselő A kato­likus egyház mai tudata címmel tartott előadásában azt állította, hogy „A termelés, a forgalom és a fogyasztás rendjét kell megteremteni, amely a krisztusi szeretet interpretálásán alapszik. Jelszava: Katolicizmust a mai időbe. És ezért össze kell fogni mindenkinek, püspöknek, grófnak, iparos­nak, kereskedőnek, gazdának egyaránt. " 60 5 1932. december 11-én Huszár Károly volt miniszterelnök az iparosság mai kérdéséről beszélt. Többek között megállapította, hogy: „A mai rend­szer lelkiismeretlensége, a gazdasági liberalizmus érvényesítése, amely az ipart a bankokrácia nyereségszolgáltató eszközévé tette... A gazdasági li­beralizmus legátkosabb hatása abban mutatkozott, hogy elidegenítette az i­part a hittől, a krisztusi engedékeny okos jóságtól, amely embertársai ér­dekét magáévá tudja tenni és áldozatot is képes hozni a maga érdekei.ro­vására. A szabad gondolkodás nyomában megnyíltak a csapszékek, foko­zódtak az igények és kiszolgáltatták az iparosságot káros áramlatoknak... Két út van: Moszkva és Róma felé. Választanunk kell lelkiismeretünk szava szerint..." Az iparostanoncoknak a következőt mondta: „Az igazság ereje úgy is maga felé fordít majd titeket, s ha nem engeditek keresztényi és ma­gyar voltatokból kiforgatni magatokat, az Isten szebb napokat is derít majd reánk. " 60 6 1934. február 25-én dr. Urbán Gusztáv a királykérdésről tartott elő­adást. Célja a legitimista gondolat igazolása. 60 7 December 9-én Pintér Jó­zsef, a Katolikus Legényegyletek Országos elnöke a család válságáról be­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom