Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)

C. A legényegylet története 1919 augusztusától 1944 őszéig

1-jei társasvacsoráján mondott beszédének alábbi részlete is ezt bizonyítja: „Most erősítsük magunkban a hitet és a hazát, hogyha majd szól a riadó e­rös kar erős hittel fogja a kardot, ami visszaszerzi az elrablott részeket. " 430 1933-ban legényegyleti és más társadalmi tevékenységéért megkapta a Társadalmi Egyesületek Szövetsége-emlékkeresztjét (TESZ). 43 1 1934-ben pedig a Horváth János által készített arcképét elhelyezték a legényegylet székházában. 43 2 Az 1935-ös évi OTI-választások előtt február 10-re rendkívüli köz­gyűlést hívtak össze, ahol hangsúlyozta, hogy a választásoknál: „...teljes erővel kell harcolni a keresztény nemzeti irányzat érvényesítéséért... Az OTl-ba nem teheti be lábát a politika. Egy politika lehet: a szegényeken való segítés. " Kérte a tagokat, hogy csak a „Nemzeti Blokk" ajánló íveit ír­ják alá. Szerinte: „Ha elszántan és hittel küzdeni fogunk az OTI oldalán, a három színű lobogó helyett sohasem fog lengeni a vörös lobogó. " 43 3 1936. március 12-én a legényegylet megünnepelte Subik egyleti tevé­kenysége 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból márványtáblát helyeztek el tiszteletére, amelyen nevén kívül látható volt egy kehely, egy kard és egy kalapács képe is. 43 4 Az 1936. december 27-i közgyűlésen az akkor dúló spanyol polgárhá­ború rémét felidézve szólt arról, hogy: „Hangos szóval kell sorsunk inté­zőivel megértetni, hogy ínségakciókkal a beteg társadalom problémáját megoldani nem lehet... Egyetlen megoldás lehetséges: olyan társadalmi be­rendezkedés, amelyben mindenki, aki dolgozni akar, munkát és kenyeret ta­lál... csak az idejében megvalósított társadalmi és gazdasági reformok menthetik meg a gazdasági rendet. Idejében megvalósított reformok, míg a feszültség nem robban és le nem dönt mindent... Forradalmi úton a kérdé­seket megoldani nem lehet... A szociáldemokrácia, hiába mondják okosok és oktalanok, a kommunizmus szálláscsinálója. A szociáldemokrácia míg hatalomra nem jut vigyáz, mert fél a törvénytől. De ha átvészeli a veszélyt, vörös színbe öltözik. Ellentét mindig volt és lesz munkaadó és a munkás kö­zött. De érdekeitek védelmét ne az Érsek utcai munkásotthonban keressé­tek. Ott van a hivatalos szerv: az ipartestület, és itt vagyok én. Rajtam ke­resztül, az én erőmmel és szavammal verekedjetek a nagyobb kenyérért, de lelketeket oda ne adjátok az uszítóknak soha. " 43 S Egy évvel később, 1937. november 27-én a legényegylet disznótoros vacsoráján a korabeli újságtudósítás szerint: „...nagyobb beszédében bí­rálta a szélsőséges politikai törekvéseket. " Többek között ezeket mondta. „Ez az egyesület arra törekszik, hogy az ifjúságot egy életre felvértezze, s a keresztnek és kardnak, vagyis az Istennek és a hazának szolgálatára ne­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom