Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
C. A legényegylet története 1919 augusztusától 1944 őszéig
Ezek után nem véletlen, hogy az 1920. január 25-26-i nemzetgyűlési választásokon nagy többséggel győzött, s a következő napon már a képviselői mandátumot is megkapta. 39 2 Már mint képviselő tartott március 10én a legényegyletben előadást a trianoni békeszerződésről, különös tekintettel annak az ipari munkásokra és az iparos munkásifjúságra ható tényezőiről. A sajtó szerint: ,,A mindvégig lebilincselő előadás keretében részletesen ismertette azokat a szociális munkásreformokat, amelyek a munkára, a munkások jólétére és a nagyvállalatok megrendszabályozására vonatkoznak, és amelyeket a nemzetgyűlés törvénybe akar iktatni. " 39 3 Az egylet május 13-i közgyűlésén pedig hangsúlyozta, hogy: „A katolikus legényegylet az a hely, ahol a nemzet erejének fokozására a lelkek a keresztény és a nemzeti szellem erejében összeforrnak. " 39 4 Első nemzetgyűlési beszédét április 23-án mondta el, amelyben kifejezésre juttatta, hogy: „A marxizmus megbukott, s a jövőt a keresztényszolidarizmus fogja megoldani. " 39 5 A július 28-i ülésen terjesztette elő indítványát a munkáskérdés rendezésére, amelynek a lényege az úgynevezett munkásvédelmi törvények megalkotása. Ez magában foglalja a munkaidő szabályozását, a női munka korlátozását, a gyermek- és ifjúmunkások alkalmazásának szabályozását, a vasárnapi munkaszünet bevezetését, a munkások egészségének, erkölcsének védelmét, a munkáslakások építését, igazságos bértörvények megalkotását. Szerinte a törvénynek biztosítania kell a szakszervezetek létrehozásának szabadságát, s a sztrájkjogát is. 39 6 Előterjesztését a képviselőház november 3-i ülésén indokolta meg. Ebben többek között az alábbiakat mondta: „A munkások jogát, szabadságát, méltóságát törvénnyel kell biztositanunk. Nem szabad azonban a munkáskérdést összetéveszteni a szociáldemokráciával, különösen annak marxista részével. " A ház a javaslatát elfogadta. 39 7 Míg a munkáskérdés megoldásában mai szemmel is korszerű elveket vallott, addig a földkérdésben a felfogása konzervatív volt. Még a Nagyatádi-féle földreformtervezetet sem fogadta el. Szerinte: „A hábon'i és a forradalom után a többtermelés legyen a legfőbb gondunk. Ezt pedig nehéz elérni akkor, ha a földkérdést megbolygatjuk. " 39 8 1920-ban, 50 évesen eljutott életének delelőjére, nemcsak fizikai, hanem erkölcsi, politikai értelemben is. A januári választásokon elnyert képviselői mandátum után az év november 26-án tiszteletbeli kanonokká iktatták be. 39 9 Még ebben az évben a legényegylet elnökének is megválasztották. 40 0 A következő évben ő lett a Vármegyei Szabadoktatási Bizottság elnöke. 40 1 Az Egri Keresztény Iparos Kör pedig dísztagjává választotta meg. 40 2 51
