Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
C. A legényegylet története 1919 augusztusától 1944 őszéig
II. A legényegylet vezetői és tagsága 1. A legényegylet vezetői a/ Az elnökök 1919 augusztusa után a legényegylet elnöke dr. Nagy János volt. Ő 1870-ben egyszerű parasztcsaládban született Egerben. A helybeli ciszterciták gimnáziumában érettségizett, majd kispap lett a teológián. Miután az első évfolyamot elvégezte, érseke felfigyelve tehetségére, a budapesti Papi Szemináriumba küldte tanulni. Itt szentelték fel 1901-ben. Ezt követően két és fél évig Dévaványán volt káplán. Már ekkor sokat foglalkozott szociális kérdésekkel. 1903 őszén Samassa érsek Egerbe rendelte. Ekkor főszékesegyházi karkáplán, majd hitszónok lett. Itt még elmélyültebben foglalkozott a munkáskérdéssel, a korabeli szociális mozgalmakkal. 37 4 A sajtó szerint „Aggódva látta, hogy a szociáldemokraták igyekeznek elcsavarni a munkásságot, szükségesnek érezte, hogy ezzel szemben keresztény alapon szervezkedjen, gazdasági érdekeik megvédésére... v37 5 A témával kapcsolatos gondolatait könyvvé formálta. 1903-ban Budapesten jelent meg Mit ígér és ad a szociáldemokrácia? című műve, amelyben elítélte a szociáldemokrata vezérek demagóg szólamait. Még 1904-ben Budapesten a hittudományok doktorává avatták. 376 1907-ben pdig Egerben teológiai tanárnak nevezték ki. 37 7 Mindenkori tanári teendőinek ellátása mellett lázas tevékenységet végzett a keresztényszocialista tanítások kereteinek kiépítéséért, eszméinek népszerűsítéséért. Szervező munkája eredményeképpen már 1906. február 10-én zászlót bontott az Egri Keresztényszociális Egyesület, amelynek ő lett az elnöke. 378 1909-ben a helybeli katolikus legényegylet alelnökévé választották. Ilyen minőségben elévülhetetlen érdemeket szerzett az egylet munkájának felvirágoztatásában, épületének bővítésében, a tanoncinternátus létrehozásában. 37 9 Széles körű elfoglaltsága közepette még arra is szakított időt, hogy megírja a Szociáldemokrácia tükre című könyvét, amely 1907-ben jelent meg szintén Budapesten. 1907-től tagja lett a Megyei Törvényhatósági Bizottságnak, a következő évben pedig a városi képviselő-testületnek. 38 0 49
