Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
2. A legényegylet tagsága Mielőtt a tagságának számáról, összetételéről szólnánk, először a város korabeli lakosságának létszámáról adunk összefoglalót a viszonyítás céljából. Eger lakossága 1852-ben 18 000 14 2, 1860-ban 19 112 14 3, 1865-ben 19 325 14 4, 1870-ben 19 400 14 5, 18 75-ben 20 200 14 6, 1881-ben 20 669 14 7, 1890-ben 21 080 14 8, 1900-ban 25 8 93 14 9, 1910-ben 28 052 fő volt 15 0. 1900-ban az iparban 2912 fő kereső és 3425 fő eltartott volt. 15 1 1910ben a keresők száma ebben a szektorban 3546 fő, az eltartottaké 3925 fő volt. 15 2 A tagság rendes és pártoló tagokból tevődött össze. Ez utóbbit polgári védnökségnek is nevezték. A rendes tagok, amelyekkel foglalkozunk, az iparossegédekből és az iparostanoncok közül kerültek ki. Az alapítás évében, 1860-ban, 243 tagot vettek fel, s 1861-ben 173 fő, 1862. június 30-ig pedig 78 fő lépett be az egyletbe. 15 3 A kezdeti évekből rendelkezésünkre áll a tagok foglalkozás, vallás és nemzetiség szerinti megoszlása is, amely így alakult. 1860-tól 1862. június 30-ig belépett 494 fő. A tagság foglalkozás szerinti megoszlása: Ács: 7, asztalos: 84, bádogos: 3, betűszedő: 5, bodnár: 2, borbély: 10, cipész: 44, csizmadia: 31, esztergályos: 1, fazekas: 1, festő: 2, fésűs: 1, gépész: 1, kádár: 3, kalapos: 11, kárpitos: 2, katona: 1, kéményseprő: 2, képíró: 1, kerékgyártó: 9, kereskedő: 2, kesztyűs: 2, kovács: 30, kőműves: 15, könyvkötő: 12, köszörűs: 1, kötélgyártó: 2, lakatos: 17, mézeskalácsos: 5, molnár: 7, nyerges: 1, órás: 2, orgonakészítő: 1, ötvös: 1, pék: 7, rézműves: 6, rostás: 2, férfiszabó: 9, női szabó: 7, szappanos: 2, szerszámkovács: 5, szíjgyártó: 8, szűcs: 21, szűrszabó: 14, takács: 1, tímár: 3, üveges: 4, üvegvésnök: l. 15 4 A tagság vallás szerinti megoszlása az alábbi: római katolikus: 438, görög katolikus: l, helvét: 31, ágostai: 21, görögkeleti: 3. 15 5 A nemzetiség szerinti megoszlása az alábbi volt: magyar: 483 (ezek közül 130 fő egri), 1 fő alsó-ausztriai, 1 fő karinthiai, 5 fő lengyel, 2 fő morva, 2 fő cseh. 15 6 A közölt adatokból kitűnik, hogy a tagok többsége ebben az időszakban asztalos, illetve csizmadiasegéd, valamint tanonc, akik túlnyomó többsége római katolikus vallású és magyar volt. 23
