Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
munkákra, mivel a legényegyletnek erre nem volt pénze, az érsektől kértek segítséget. 2 7 Úgy tűnik, hogy az 187l-es renoválás sem volt tartós, mivel a következő évben a közgyűlés határozatot hozott az épület javításáról és tatarozásáról. 2 8 Sőt az 1873 márciusi közgyűlés anyagában is arról olvashatunk, hogy a legényegylet épületén javításokat végeztek. 2 9 Sőt az év őszén is sor került további renoválásokra. 3 0 Az 1878-as augusztusi árvíz a legényegylet épületét is megrongálta. 31 Ezért újból tatarozni kellett. Erre a célra az érsek 1500 forint pénzt biztosított, valamint anyagot adott. 3 2 Az Egerbe utazó, munka nélkül lévő és betegségből lábadozó egyesületi tagok számára nagy örömet jelentett a legényegyleti szálló létesítése 1862 nyarán. Lengyel Miklós elnök erre a célra többszáz forint költséggel átalakította a székház egy részét. Négy ággyal és a szükséges bútorokkal látták el ezt az épületrészt. Tóth István, az egylet titkára pedig ingyen élelmezést adott az átutazóknak, avagy a munka nélkül lévő egri tanoncoknak, segédeknek. 3 3 1876-tól az egyleti szálló, korabeli szóhasználattal „hospícium", az Egri Általános Ipartestület kérésére az ipartestület vándorsegédeinek szállójául is szolgált. 3 4 A székház bővítésének gondolata már 1886-ban felmerült. Sívampel József alelnök egy 1887. február 6-án tartott értekezleten már egy erre vonatkozó építési tervezetet is bemutatott. A célja az volt, hogy a meglévő termek közé még egyet nyitnak, és az épületet délkelet felől egy teremmel egészítik ki. Az építkezés céljára 10 000 forintos kölcsönt akartak felvenni. Az alelnök a terveket az érsek elé terjesztette, de jóváhagyását arra az időre halasztotta, amikor a legényegylet pontos számadást nyújt be a költségekről, de már akkor a maga részéről 91 500 db téglát és 700 forint értékű padlót felajánlott. Az építkezés ügye azonban bizonyára a kölcsön problémái miatt megfeneklett. 3 5 Az építkezést ezt követően még megk'sérelte Kontra László alelnök is, de neki sem sikerült. 1893-ban azonban a célszerű kihasználás érdekében a székházban átalakítási munkákat végeztek, amelyhez anyagot és készpénzt az érsek biztosított. 3 6 Végül a század elején dr. Nagy János alelnök valósította meg a tervet. Dr. Nagy János előtt két cél lebegett: az egyik az volt, hogy a székházat úgy kell kibővíteni, hogy abban otthont adhassanak a keresztény szociális eszmét szolgáló más intézményeknek is, másrészt az építkezésre jó alkalmat ad a legényegylet alapításának közelgő 50. évfordulója, amely 1910. szeptember 8-ára volt esedékes. 3 7 12
