Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
A mezővárosi normaiskolák felállítása 1779 és 1788 között
egyházlátogatáskor megállapított természetbeni járandóságokat, hanem a Helytartótanács által meghatározott és megfelelően felemelt egységes készpénz-, illetve természetbeni juttatásokat tették kötelezővé. Az első osztály tanára tehát évente 80 Ft, a második és harmadik osztályé 100 Ft készpénzfizetést, továbbá deputátum gyanánt mindegyik egyformán 35 köböl kenyérgabonát, egy bécsi mázsa marhahúst, 60 font sót, 25 font faggyút, tűzifamegváltásként 6 Ft-ot és ingyenlakást kapott a helységek beneficiális pénztárától, míg a természetbeni járandóságokat a mezőváros, illetve kiváltságos község elöljáróságától. A tanárokat a budai tankerületi főelemi iskolában, annak preparandia tagozatán képezték át a normamódszer alkalmazására, a Sagan-féle módszert tárgyaló tankönyvből, majd e tananyagból vizsgát tettek, erről bizonyítványt is nyertek. Jászmihálytelken 1790-ben a Budán kiképzett és vizsgázott tanár az alábbi órarend szerint oktatott: hétfőn iskolai rendszabályok, betűzési tábla, olvasás; kedden szótagotási tábla, számolás; szerdán olvasási tábla, hittan Nagy Ferenc könyvéből; csütörtökön egésznapos szünet; pénteken írás, számtan; szombaton hittan, ugyancsak Nagy Ferenc katekizmusából. 2 1 Egyek helység az egri káptalan birtoka lévén, "az Egyeki Nationalis Oskolának jobb rendbe hozattatása, úgy a tanítóknak fizetése iránt' először 1780-ban, majd 1784ben kiadott helytartótanácsi rendelet írta elő a dotációs szerződés megkötését, mely végül is 1788-ban jött létre "egyrészről a Studiorum Fundus (Tanulmányi Alap), másrészről a Tekintetes Egri Káptalan és hozzá tartozandó Egyek helységnek bírái és lakosi között.' Eszerint a meglévő iskolaépület karbantartására a földesúr anyagokat, a lakosság pedig kézi- és szekeres munkát ad. A község 2 öl tűzifát és 500 kéve nádat szállít a tanterem és tanítólakás fűtésére. "A tanító a kántori hivataltól különböztetik," 2 2 Rakamazon a királyi kamarai birtokot képező faluban 1783-ban köttetett a dotációs szerződés, egyrészről a Tanulmányi Alap, másrészről "a Rakomazi Camerclis Helység között a fel állítandó Nemzeti Oskola fenntartására nézve a törvényes bizonyság (vármegye szolgabírája és esküdtje) jelen létében." Eszerint a kamarai uradalom "új Oskola Házat fog építeni", ehhez a lakosság kézi és szekeres munkát ad, míg az építési anyagok beszerzése és "a pénzbéli költségek a Tekintetes Dominiumot illetik. Ezen Helységben a Mester hivatala minden temlomszolgai hivataltól elválasztatik." ^ Az 1804 előtti püspöki egyházmegyében a felsoroltakon kívül háromtanítós normaiskola működött még Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Nagybányán, Bártfán, Kisszebenben, Héthárson; kéttanítós Tokajban, Tállyán, Szatmáron, Felsőbányán; egytanítós Tarcalon, Ungváron, Varannón, Tiszaújlakon, Tiszaterebesen, Hanusfalván, továbbá a szatmár-nagykárolyi esperesi kerület 10 plébániás falujában, a királyi kincstár német telepítvényein. Ezekben iskolaigazgatókként a városbíró, városi szenátor, jegyző, uradalmi tiszttartó, vagy éppen a helybeli plébános működött, ez utóbbi azonban ebbeli minőségében nem egyházi, hanem állami feladatot látott el, ezen kívül módjában állt 2 1 EFL. AV. 572. sz. 2 2 EFL. AV. 568/a, 572. sz. EFL. 1828. évi canonica visitatio 21
