Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
Újonnan felállított, illetve visszafejlesztett normaiskolák 1800-1830
benne a rendelt módszer alkalmazását. 4 9 így elsősorban kamarai birtokon, továbbá egykét egyházi birtokon jött létre iskolaszervezést célzó dotációs szerződés, sőt néhány világi nagybirtokos is kedvet kapott normás tanár felfogadására. Ilyenek voltak: Cserépfaluban, ebben a református településben 1820 körül a földesúri jogokat a Királyi Kamara gyakorolta. A Helytartótanács 1823-ban utasította a Kamarát, hogy a 10-12 éves iskoláskorú katolikus gyermek részére állítson fel normaiskolát. A tanítói állást meg kell hirdetni, a pályázót a kamarai uradalom javasolja kinevezésre, majd a tankerületi királyi iskolafelügyelő nevezi ki. Javadalmazására fél jobbágyteleknek megfelelő szántóföldet és rétet kellett az uradalom földjéből kihasítani, az egyházmegye pedig 88 Ft készpénzfizetést biztosított neki Fischer érsek alapítványából, mely a vegyes vallású falvakban működő szegénysorsú iskolamesterek megsegítésére létesült 1824ben fel is állították a katolikus normaiskolát, ebbe az iskolafelügyelő Bezzeg Mártont nevezte ki tanítóul. 1835-ben Újlaki András mályi jegyző jött át tanítónak, miután sikerrel vizsgázott az egri tanítóképzőben. Ennek távoztával ismét triviális szinten folyt a tanítás. 5 0 Hejőkeresztúr filiafalu birtokosa a XIX. század elején a Vallásalap, a katolikusok lélekszáma pedig 1824-ben 164 volt. 1818/19-ben a Vallásalap felépíttette az iskolaházat, ide az esperes 1821-ben tanítónak felfogadta Lőcsey Jánost, aki a gyermekeket a normamódszerrel és kiváló eredménnyel oktatta. Ámde az iskola az 1829. évi egyházlátogatásijegyzőkönyv szerint csak triviális, de a tanítás Lőcseynek magasfokú képzettségére való tekintettel normamódszer szerint folyt Sajópetri kamarai filiafaluban 1821-ben felépült "az új oskolaház publicus (állami) költségen". A dotációs szerződés megkötése után "e normális oskolába a bévett normális systema szerint béhelyeztetett a királyi normális tanító". De a vallásalap 1826 táján fizetésképtelen lelt, a tanítót ezután az egyházmegye fizette. 1829-ben az elemi iskola fokozata már csak triviális. Polgár községben, az egri káptalan birtokán az 1828. évi egyházlátogatás idején a kántor nem tanított, mert mind a fiú- mind a leányiskolában függetlenített normaiskolai tanár oktatott, őket a község fizette. Pásztó mezővárosban a városi tanács 1785 körül megkötötte a dotációs szerződést Gáborvíg Istvánnal, aki a normaiskolai tananyagból a körmöcbányai primarián szerzett képesítést. Az volt a terv, hogy a szerződése szerint két osztályt normamódszer szerint oktasson. De a plébános úgy vélte, hogy a normáskönyvben előírt tananyag nem alkalmas a zsengekorú fiúk oktatására, mert csak zavarba ejti őket, könnyebbséget nem hoz. Ezért meghagyva a korábbi triviális iskolát, a normamódszerből csak annyit vettek át, hogy ezután nem egyenként, mint korábban szokták, hanem most már az egész osztály együttesen tanulta a betűk ismeretét és a szótagolást, majd az olvasást s a szavak közé írásjelet téve az olvasmányt "recitálni köteleztetik". 4 9 EFL. AV. 570. sz. 5 0 EFL. Parochialia Bükkzsérc 32
