Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
Plébánosigazgatók a mezővárosi normaiskolákban
püspöki méltóságnak megfelelő, ha az osztrák példához hasonlóan az egyházfőket nálunk is függetlenítik a tankerületi királyi főigazgatók hatósága alól, és az elemi iskolákra vonatkozó jelentéseiket ezután ne a királyi főigazgatók útján, hanem közvetlenül terjesszék fel a mi országos főkormányszékünkhöz, és csak nekünk, a Helytartótanácsnak legyenek alárendelve. Szerintük az uniformitás, az egyöntetűség érdeke azt is előírja, hogy a püspök irányító jogköre egyformán terjedjen ki a primaria, a capitalis és a triviális iskolákra. Megjelöli az érsek a hivatali fokozatokat is: a helyi igazgató a plébános legyen, ennek felügyeleti és ellenőrző hatósága, vizitátora a kerületi esperes. Az egyházmegye főtanfelügyelője a püspök által kijelölt kanonok legyen, illetve maga a t püspök, aki közvetlenül levelezhessen a mi országos főkormányszékünkkkel. Javasolja végül, hogy ezen szervek mind kapjanak részletes működési utasítást, ezt könyv alakban nyomtassák ki. A papnövendékeket már a szemináriumokban készítsék elő az iskolai hittantanításra és általában az oktató munkára. Az érsek nem tartja helyesnek a királyi tankerületi főigazgató jogkörét, melyet a Ratio Educationis ír elő. Nem helyesli azt sem, hogy az újabb királyi rendelkezések értelmében a capitalis és primaria iskolák igazgatóivá ideiglenesen a helybeli gimnáziumok igazgatóit tennék meg. Szerinte az lenne a helyes, ha a latin iskolák (gimnáziumok) igazgatását elkülönítenék az elemi iskolák irányításától. 3' E tervezetből egészében sohasem lett jogszabály, de az alsó- és középszintre vonatkozó elképzeléseit az egyházi kívánalmaknak megfelelően nem egyszerre ugyan, de másfél évtizeden belül megvalósították. Plébánosigazgatók a mezővárosi normaiskolákban Attól kezdve, hogy 1779-ben a mezővárosi és városi nemzeti vagy normaiskolák közvetlen - helyi - igazgatása világi személyek - rendszerint városi tanácstagok - keze alá került, az egyháziak nem szűntek meg hangoztatni abbeli sérelmüket, hogy ezen iskolákban a tanulóifjúság valláserkölcsi nevelése veszélyben van, mert a világi iskolaigazgató nem hivatott és nem is képes teljesíteni azokat a nevelési feladatokat, melyek voltaképpen a plébánosok lelkipásztori feladatkörébe tartoznak. A Helytartótanács ugyan szigorúan előírja és ellenőrizteti a normaiskolákban a káplán által végzett iskolai hittantanítást, de ez oktatás, nem pedig nevelés. A tanulóifjúságnak vallásos szellemű neveléséhez az egyháziak álláspontja szerint megkívánható, hogy például a ( plébános irányítsa és ellenőrizze a mezővárosi tanulóifjúság körében is az egyház parancsainak megtartását, ügyeljen az iskola erkölcsi életére, a megürült tanítói állás betöltése alkalmával a plébános válassza ki és ajánlja megerősítésre azt a pályázót, akit példaadó magaviseletűnek és valláserkölcsi szempontból alkalmasnak tart II. József halála után egyre sűrűbben hangzott el az egyháziak részéről az az óhaj, hogy a világi irányítás alatt működő mezővárosi normaiskolákat helyezzék ismét egyházi irányítás alá, hogy tehát ezekben is a plébános legyen az iskolaigazgató, úgy, mint a falusi 5 4 EFL. AN. 2989. raktári szám 38
