Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Tervek az egyházi irányítás és ellenőrzés visszaállítására 1813-1830

sem kisebb a kötelező ereje, mint a jóváhagyott iskolaszerződésnek. Utóbbi tehát feles­leges, bármennyire erőlteti is az iskolafelügyelő. A második Ratio 259. lapján olvasható rendelkezés az iskolafelügyelőnek csak azt teszi kötelességévé, hogy ne szűnjék meg sürgetni a kisebb mezővárosokat és falvakat, hogy ezek is létesítsenek iskolát és bizto­sítsanak a tanító részére méltányos fizetést. De nem ad neki felhatalmazást arra, hogy felesleges szerződéseket követeljen olyan falvaktól, ahol már jóval korábban fennállott a triviális iskola és az iskolamester fizetését is kielégítően biztosították. Az iskolafelügye­lő - úgy tűnik - azt a látszatot akarja kelteni a Helytartótanács előtt, mintha az egyház teljesen elhanyagolta volna az iskolák felállításának ügyét és egyedül ő teremtette volna » meg azokat. Jánosfy inspector úr minden iskolamestert és plébánost szeretne önmagától függővé tenni, pedig a Ratio 383. §-a a triviális iskola gondozását az egyházfő köteles­ségévé teszi, - fejezi be észrevételeit Szepessy főesperes.^ 7 Tervek az egyházi irányítás és ellenőrzés visszaállítására 1813-1830 Amióta I. Ferenc király 1804-ben felvette az Ausztria császára címet, attól kezdve Magyarország alkotmányát is az osztrák örökös tartományok alkotmányával kívánta egyenlősíteni. Az uniformizálásra való törekvés kiierjedt a tanügyre is. A császár erre irányuló szándékának megvalósítását bizalmasa, a bécsi államtanács papi tagja, az 1802-ben kinevezett Lorenz Márton apát, az egyházi ügyek legfőbb referense sürgette, miután kidolgozta az ausztriai német tartományok tanügyi alkotmányát, ezzel együtt valamennyi tanügyi hatóság részletes instructioját, s ezt a terjedelmes szabályzat­gyűjteményt "Politische Verfassung der deutschen Schulen in den kaiserlichen königlichen deutschen Erbstaaten" címmel 1806 után nyomtatásban ismételten kiadták. Ausztriában a triviális, capitalis és primaria elemi iskolák irányítása és ellenrőzése az egyháziak - a püspök és az általa kijelölt kanonok, illetve a kerületi esperes, valamint a helyi plébános - kezében volt. Lorenz törekvése arra irányult, hogy a magyarországi tanügyi szervezetet ehhez az osztrák mintához uniformizáltassa, a világi elemet az irányításból kiiktassa, s a magyar tanulóifjúságnak szerinte nemkívánatos további elvilágiasodását meggátolja. I. Ferenc király is az osztrák császárság tanügyi rendszeré­nek itteni meghonosítása érdekében igyekezett megvalósítani az "uniformis directiot", visszafordítani az elemi iskolák laicizálásának, világi jellegűvé alakításának azt a folyamatát, melyet elődjei, Mária Terézia és II. József a mezővárosi iskolákban ( megkezdtek. Különben a császár - posztjozefinista nézetei ellenére - vallásos ember volt, őszintén óhajtotta, hogy a tanulóifjúság vallásos szellemben neveltessék. Az uralkodó tehát 1809. július 20-án, 1812. szeptember 18-án, majd 1813. december 31-én kelt udvari dekréiumaiban ismételten kinyilvánította abbeli szándékát, hogy a nemzeti-polgári és vallási nevelést mindenütt fokozatosan az egyház kezébe kell adni, Magyarország nevelésügyét is az ausztriai német örökös tartományok nevelési rendszeréhez kell alkalmazni, s ezáltal az iskolák egységes irányítása - uniformis direc­5 4 EFL. AN. 2989. raktári szám 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom