Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
A német nyelv alkalmazása az iskolai oktatásban, az iskolalátogatók 1784-1790 között
II. József elődjénél jóval erélyesebben kívánta a "nemzeti" iskolákat az egyháztól függetleníteni és még inkább világi tanintézetekké tenni, laicizálni. Az államosításig nem ment el, állami tulajdonba vétel nem történt, az iskolafenntartó a falusi triviális iskolák esetében továbbra is a falusi hitközség, a mezővárosi normaiskolák esetében pedig a városi elöljáróság maradt. A Helytartótanács 1786. évi 20320. számú rendelete szerint őfelsége utasítása az, hogy az iskolaügy minél jobban elkülöníttessék az egyháztól, a felügyelet ne álljon kapcsolatban az egyházzal, ellenőrzésre lehetőleg nem papokat, hanem világiakat kell igénybe venni, ezek viszont bármilyen felekezethez tartozhatnak. 2® A tankerületi iskolafelügyelők munkájának könnyítése céljából világi iskolalátogatókat, vizitátorokat neveztek ki, részükre egy 30 oldalas német nyelvű nyomtatott utasítást adtak " Instruktion für die Visitatoren der Nationalschulen in Ungarn" címmel. A kassai tankerületbe öt iskolalátogatót rendelt, például Heves megye és a Jászság területére Eger székhellyel Vitéz Imrét, Borsod-, Gömör- és Toma megyék területére Miskolc székhellyel Vály Andrást, Abaúj- és Zemplén megyék területére Sátoraljaújhely székhellyel Janusek Józsefet. A vizitátorok részére adott utasítás már nem kívánta meg a tanítóképző tagozatra jelentkezőktől a teljes félév letöltését, ehelyett azon pedagógus számára, ki az oktató munkában kellő gyakorlatot szerzett, elegendőnek tartott két hónapot, sőt hat hetet is. De amelyik átképzősnek nyelvismerete nagyon hiányos volt, az ilyent kötelezni kellett a teljes öthónapos kurzus elvégzésére. Előírták, hogy a vizitátor főleg a német nyelv tanítását követelje meg, mert ez az egyik fontos tantárgy. Az instrukció szerint az iskolalátogatónak kötelessége megvizsgálni az iskolamester szakmai tájékozottságát Kívánatos ugyanis, hogy az iskolamester és segédje legalább oly mértékig legyen tájékozott a normamódszerben, hogy ismerje a Kern des Methodenbuchs című módszertankönyvből a bevezetést, valamint az instrukcióban felsorolt fejezeteit, tudja alkalmazni a bennük elmondottakat, pontosan ismerje az iskolamesterek számára előírt egyéb követelményeket és az előadandó tantárgyakat. Ha a vizitátor azt tapasztalja, hogy az iskolamester nem eléggé tájékozott valamely tantárgyban, akkor 6 maga késedelem nélkül adja meg a tájékoztatást, azt ismételtesse el a tanítóval. Ha ezek után is hiányosság mutatkozik a tanító hozzáértésében, akkor a vizitátor 8-14 napra, esetleg három hétre is rendelje be őt tanulni valamelyik normaiskolába, vagy pedig küldje el egy jól tájékozott szomszédos tanítóhoz. E tapasztal at cserés továbbképzésre való eltávozás lehetőleg valamelyik hosszabb szünidőben történjék. A képzés eredményéről hozzon a tanító bizonyítványt 2 7 A felsőbb utasításoknak eleget téve, Kazinczy Ferenc iskolafelügyelő 1787-ben kísérletet tett arra, hogy a Gyöngyös környéki tíz népesebb falu triviális iskolájába is bevezesse a normamódszert, s a metódust megtanulni nem akaró kántorokat állásvesztéssel fenyegette meg a Heves vármegyéhez intézett 1787. szeptember 1-ji levelében: "El végeztem magamban, hogy a népesebb hellyeiben a Gyöngyösi vidéknek, ahol tapasztalásom szerint a nevedékeny Ifijúság mind ekkoráig neveltetés nélkül neve2 6 EFL. AV.707. sz. - Prot Consist. 1787:598. lap, 1788:829. lap. - Mészáros, 1984.59-64. 2 7 EFL. Egri főplébánia XVIII. századi iratai 23
