Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
A mezővárosi normaiskolák felállítása 1779 és 1788 között
Gyöngyös kiváltságos mezóváros tanácsának jegyzőkönyve az alábbiak szerint számol be az ottani normaiskola felállításáról az 1779. június 19-i városi tanácsülésben: "Feő tisztelendő Erdéli Jósef canonok úr, mostan Kecskemét várossának plébánossá és az budai districtusban Nationalis Oskoláknak Inspectora, személye szerint megjelenvén, méltóztatott proponálni, hogy Eő Felségének kegyelmes akarattya szerint városunkban és másutt, más királyi és privilegiált várasokban az Nationalis Oskolákat inducálni (bevezetni) kívánja, mely oskoláknak tanítására secundumm methodwn három mesterek kívántatnak, azokat pedig nem más, hanem városunk fogja füzetni. Kinek is propositiojára mi az Eő Felsége parancsolattyának hív jobbágyi köteles tartozásunkkal engedelmeskedni kívánunk. Három mestereket már ki is rendeltünk, úgymint Hangai Jánost, Miklikoczki Jánost és Marsovszki Pált. Kiknek is lészen esztendőnkint való fizetések ex cassa contributionali (az adópénztárból) egynek egynek Floreni 60, búza kila 12. Mivel pedig pro addiscenda nova methodo (az új tanmódszer megtanulására) Budára kölletik eőket küldenünk, kinek kinek subsistentiájára (tartására) minden holnapra 6-6 Forintok resolváltattak." - Amilyen gyorsan csak lehet, utazzanak Budára, a nemzeti iskolai metódus elsajátítására. A felállítandó nemzeti iskolához igazgatóul a város bírája, Ziska Antal önként és minden fizetés nélkül, pusztán a közjó iránti szeretetből ajánlkozott és azt magára vállalta. - "1779. november 6.: Hangai János, Miszlikoczki János és Marsóczki Pál normális mesterek 8-a Novembris az oskola tanítást el fogják kezdeni. Kiket az Úristen segítsen. Sua formalitate kezgyenek az tanításhoz." Egerben, az egyházmegye központjában röviddel a török kiűzése után - még az 1690. évben - felállították a "schola parochialis"-t, a plébániai iskolát. Erdődy püspök 1727-ben olyan utasítást adott, hogy a város szervezzen egy magyar és egy német iskolát, ahol az egri polgárok és lakosok gyermekeit írásra, olvasásra kell tanítani, és más hasznos ismeretekbe kell bevezetni. Ezen iskolába keressen a város és tartson el jól tájékozott iskolamestert, ennek fizetését a városi kommunitás a saját pénztárából adja. A magyar iskolát 1727 után a régi városháza épületében állították fel. 1728 óta két függetlenített tanító részére biztosított fizetést a városi költségvetés. 1779 június második felében Eger város tanácsát is felkereste Erdélyi nemzeti iskolai felügyelő, s azt javasolta, hogy az eddigi két tanító helyeit alkalmazzon a város három tanítót, mindegyiknek adjon az eddigi 40 Ft helyett évente 100 Ft fizetést. A városi tanács egyhangúlag megszavazta a harmadik tanítói állás megszervezését, erre nézve 1779. június 24-én megkötötték az ünnepélyes dotációs szerződést. 1 7 Miskolcon, bent az alsóvárosban, 1772 után építeni kezdett kis triviális iskolát 1784. július 4-én szervezték át "nemzeti capitalis" iskolává. A királyi kamara, mint földesúr és Miskolc város tanácsa ekkor kötötték meg a dotációs szerződést, mely szerint a városi pénztár mindhárom világi pedagógusnak egyenként 150 Ft fizetést ad '6 HML. Gyöngyös város tanácsának jegyzőkönyve 1779:562., 567., 573. lap Tanácsi iratok 36. doboz, 1. sz. 1 7 Breznay, 324-327. 19
