Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Az elemi iskolák fokozatai az 1777. évi Ratio Educationis szerint

is Kern des Methodenbuchs címmel. Ezt az állami előírásnak, normának megfelelő tanmódszert - methodus normalis-t - kívánta a bécsi udvar hazánkban is az elemi iskolákba bevezetni. E tanmódszer normamódszer néven, vagy szerzőjének lakóhelyéről sagani módszer néven vált ismertté és azt az iskolát, melyben a kicsinyeket a sagani módszer szerint oktatták, normaiskolának nevezték. 1776-ban az uralkodó kiadta az utasítást a magyarországi tanügyi igazgatás állami hivatali szerveinek felállításáról. E rendelet értelmében a tanügy állami igazgatásának legfőbb szerve hazánkban a Helytartótanács, s ennek felügyelete alá van rendelve az ország valamennyi iskolája. Az országot kilenc királyi tankerületre osztották, minden tankerület élére egy tankerületi királyi főigazgatót állítottak, s míg ez a kerületében lévő közép- és felsőfokú tanintézeteket ellenőrizte, addig az elemi iskolák fölé királyi iskolafelügyelőt, inspectort állítottak, minden tankerületbe egyet. Az egri egyházmegye nyugati részét és a Jászságot kezdetben a budai tankerülethez sorolták be és tankerületi iskolafelügyelővé Erdélyi Antal József kecskeméti apátplébánost tették meg, de az 1780-as évek közepén az egri egyházmegye nyugati nagyobb része a kassai tankerülethez csatoltatott. Ez utóbbinak királyi iskolafelügyelője a református vallású Kazinczy Ferenc lett. A királynő ezután Ürményi Józsefet, a bécsi udvari magyar kancellária tanügyi tanácsosát bízta meg a magyarországi tanügyi reformjavaslat kidolgozásával. Az Ürményi által megfogalmazott javaslatot a királynő - felségjogával élve - 1777. augusztus 22-én jóváhagyta, majd Ratio Educationis néven kiadta és kötelezővé tette.

9 Magyarországon - mondja bevezetőjében a Ratio - hét jelentős nemzetiség él. Kívánatos, hogy amennyire a körülmények engedik, mindegyik nemzetiség saját anyanyelvi iskolával - "schola vemacula" - rendelkezzék, a tananyagot pedig a lakosság szükségleteihez kell alkalmazni. Falun olyan ismereteket nyújtson a tanító, amelyeket a földművelő lakosság tud hasznosítani. Más, bővebb tananyag kell viszont a mezővárosok és városok elemi iskoláiba, mert e helyeken különféle mesterséget, kereskedést folytató emberek is élnek. Ismét más ismereteket kell közölni a szabad királyi városok, tankerületi székhelyek iskoláiban. E szempontokat figyelembe véve, és mérlegelve a lakosság teherbíró képességét is, hogy tudniillik hány tanítót képes fizetni, eltartani, a Ratio - az ausztriai Schulordnung mintájára - nálunk is a következő három elemi iskolai fokozatot rendszeresítette: 1. A falvakban meghagyta a katolikus hitközség által fenntartott egyházi jellegű, egytanítós, alsófokú vagy alsóelemi-trivialis iskolákat; 2. A mezővárosokban és városokban felállította a mezőváros által fenntartott, főelemi iskolákat (schola capitalis vernacula oppidana, Hauptschule)\ 3. A tankerületi székhelyeken a királyi fenntartású, háromosztályos főelem i iskolái tanítóképző tagozatta! a praeparandiával négyosztályossá egészítette ki. Ez lett a kiemelt főelemi iskola - schola capitalis vernacula primaria -, negyedik osztálya pedig a 9 Mészáros, 1981/b. 27., 44., 47. - Mészáros, 1984. 29-39. - Friml, 36-3S, 66-70, 92-95 - Ratio Educationis, 6-12., 32., 70-83 13