Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
mellékelte az egyes hozzászólások szövegét is. Egy Erclődy nevezetű egyén azt javasolta, hogy a megye szüntessen be minden érintkezést juen gyalázatos kormánnyaT. Szerinte az olaszországi helyzet miatt jnost van a legjobb alkalom arra, hogy az abszolút kormány erejét megtörjékSzapáry alispán kifejezte azon reményét, hogy jezen gyalázatos és áldástalan kormánynak saskönnei közüT hamarosan kiszabadulnak és Magyarország visszaszerzi függetlenségét. Reméli, a Habsburg-ház trónöröklési jogát megtagadva Magyarország rövidesen mint független állam fog állni egész Európa előtt; Szontagh Pál - aki a szomszédos Borsod megyéből érkezett az egri megyegyűlésre - kijelentette, hogy jaz uralkodónak nincsen joga az országgyűlésen kívül újoncokat kiemelni, s önkényes adót törvényszabta hozzájárulás nélkül beszedni". A továbbiakban kifejtette, hogy ellent kell állni a további kirablásnak, jegy olyan kormányzóval, mint Ferenc József, aki mint útonálló rabló, erővel kizsákmányolja hazánkat, véleményem szerint nem érdemli meg a kiegyenlítési kísérletet". Ezért Szontagh azt javasolta, Jcereken mindent megtagadva anyagi erővel őtet, mint a nemzet kívánatainak meg nem felelő, cselszövényes, zsákmányoló kormányzót, a trón lemondására fegyverrel kényszeríteni" kell; Hosszúfalvi - aki ugyancsak a Borsod megyei bizottmány tagja volt - csatlakozott Szontagh álláspontjához és kijelentette, hogy jígysem marad egyéb hátra, mint e hazának szentesített jogait fegyveres erővel visszaszerezni". Olyan javaslat is felmerült, hogy a megye álljon az 1849. évi határozatok alapjára. Hosszas vita után végül is az egri gyűlés olyan külön határozatot fogadott el, hogy Ferenc József nem törvényes uralkodója az országnak, nincs megkoronázva, így az általa kibocsátott rendeleteket, nyilatkozatokat úgy kell tekinteni, mintha egy magánszemélytől érkeztek volna, nem kell tudomásul venni, irattárba kell azokat helyezni. 12 6 Kinyilatkoztatták: Miután mindazon sérelmek, amelyek hazánkban az utóbbi 12 év lefolyása alatt alkotmányos törvényeink mellőzésével okoztattak, egyedül az országgyűlésen orvosolhatók". 121 Az összefoglaló jelentéshez csatolt «Votfallenheits-Rapponok", amelyeket a magyarországi főparancsnokság küldött Bécsbe, kiegészült még az egri 6-os zsandárparancsnokságnak a forrongó megyegyűléssel kapcsolatos jelzéseivel: a „18-tól 28-ig tartott megyegyűlés roppantul izgalmas volt. A legfelsőbb kéziratot fel sem akarták bontani, de végre is felolvasták. Majd elhatározták, hogy válasz nélkül 12 6 Lukács, 1955. 266 - 267.- Szabad 236 - 237. - Sajnos, a vármegyének ezen ülésérő! felvett eredeti és lemásolt jegyzőkönyve teljesen hiányzik az Egri Levéltárban, az eredeti jegyzőkönyvnek ezen határozatokat tartalmazó részét kiszakították, állítólag Földváry János ezen jegyzőkönyvi részt felsőbb utasításra távolittatía el a levéltárból. 12 7 HML V-42.2.1861. február 24./5Ó. 45
