Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

rend fenntartására állandó jelleggel 1 csendőrszárnyparancsnokot, 1 szakaszparancsnokot és 13 gyalogcsendőrt vezényeltek 2

1 Újabb szervezés Haynau kegyetlen vérengzése 1849. október 24-én ért véget és e napon az ostromállapot is befejeződött. Kihirdették az ország ideiglenes kormányzati szervezetéről szóló rendeletet, melyet november 1-én az egységes birodalom alkotmánya követett. A magyar királyság alkotmányát meghagyták mindaddig, míg az az összalkotmány szervezetével nem került összeütközésbe. Kihirdették továbbá 12 pontban a végrehajtó hatalom ideiglenes szervezését, miszerint a kerületi katonai parancsnok, mint legfőbb hatalom mellé polgári főbiztosul kerületi főispán címmel egy miniszteri biztost küldtek, ez alatt állt a kormánybiztos, vagyis az alispán, vagy megyei főnök. Geringer - alárendelve az országos katonai hatalomnak - mint teljhatalmú országos biztos, az előzőek szerint új közigazgatást szervezett. Heves megyében október 3-án kerületi kormánybiztossá, alispánná és így a megye főnökévé Majtényi Lászlót nevezték ki, 1849. október 29-től pedig Geringer utasítása alapján Kapy Eduárd mint polgári főbiztos, császári és királyi egri kerületi főispán kezdte meg tevékenységét. Az újabb szervezést ezek után tehát már a kapott rendelkezések szerint Kapy és Majtényi vezette a városban és a megyében: kinevezésre kerültek a kerületi biztosok vagy főszolgabírók és az alszolgabírák. Ugyancsak újjászervezték a törvényszékeket.

2

2 A Heves megyei kerületi törvényszéket ismét Egerben állították fel, mely először ideiglenesen fenyítő és polgári törvényszéket alkotva Kanyó Gábor elnökletével kezdte meg működését.

2

3 Végül 1849. decemberében megalakították a megyei rögtönítélő bíróságokat is az esetleges függetlenségi szervezkedések, rendszer elleni lázongások azonnali elfojtására.

2

4 Ezen ideiglenes szervezet 1850. január 21-ig állt fenn, majd ezután a szolnoki és az egri megyéket adminisztrative különválasztották, és császári és királyi egri kerületi főnökké Kanyó Gábort nevezték ki. Az így kialakított közigazgatás 1854-ig volt érvényben, melynek idején megindult a birtoknyilvántartás szervezése, s közben Kanyót Sütő Jánossal váltották fel. Az 1850-es években az abszolutizmus kormányzatának mindenre kiteijedő szigora figyelhető meg a külföldi szocialista sajtótermékek teijesztésének meggá2

1 HML V-44./b. 1.1850:287. 2

2 Beosztásuk: kerületi törvényszék, országos törvényszéle, kerületi főtörvényszék, legfőbb törvényszék. 2

3 Szederkényi, ty.415-421. 2

4 HML íV-9./d. 173.1849. november ÍZ 11