Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

IV. Ellenállás a kiegyezési törekvések ideje alatt (1865 -1867)

tatásáru irányozták" és Magyarország így az osztrák tartományok gyarmatává törpül". Egerbe küldött állásfoglalása alkotmányos elveibe vetett rendíthetetlen hitéről tanúskodott: „.. az in hozzájárulásommal Magyarország önállása és függetlensége ... soha nem lesz elvesztve"?

1

4 Az adók további növekedése és következményei Az adóhátralékok 1865 elejére az egész osztrák birodalomban tovább nőttek és összesen 26 432 750 Ft-ra rúgtak, ami az egész adónak közel 20%-a volt. E hátralékok több mint 3/5-öd része - 15 944 519 Ft - Magyarországra esett. Horvátország adóhátraléka 1749 424, Erdélyé 1619182 Ft volt, így ezekkel együtt a magyar korona összes tartományainak hátraléka az egész hátraléknak csaknem 4/5-öd részét tette ki.

21

5 A kiegyezési törekvések ideje alatt az adóhátralékok a birodalmi helyzetben hasonlóan Egerben is jelentősen megnövekedtek: 1867-re a háziadó hátralék több mint 18 ezer Ft volt és a város jövedelme, illetőleg pénzüQri állapota oly szorult helyzetbe került, hogy a tiszti személyzet és a cselédszemélyzet fizetését fedezni alig képes"?

1

6 A fizetésképtelenséget tovább fokozták az 1866. június 14-én kitört osztrák-porosz-olasz háború terhei: ja adókötelezettség a jelen időszakban oly magas, vagy még magasabb volt, mint akkor, midőn a császári törvényszékek és bíróságok felállíttattak"

21

7 Másfelől a háborúban sebesült és beteg harcfiakat" is át kellett vennie a városnak, de mivel a legégetőbb szükségleteit is alig bírta fedezni, csak 20 sebesültet volt hajlandó Jelgyógyulásukig, ápolás végett" elfogadni. Elhelyezésük «a Barkóczy-féle kórházban egy, a helybeli es. k élelmezési hivatalnál lévő helyiségekben" történt. Szállításukat azonban a város magára vállalni nem tudta, mivel júkalmas fuvarral nem bírtak"?

1* A mérhetetlen adók, a háborús terhek, az 1866. évi gazdasági válság és következményei Egerben szintén rendkívüli elkeseredést okoztak. A város lakosságának ellenséges hangulatát - Kossuth és Klapka felhívásain túl - tovább növelték a porosz katonaság által teijesztett felhívások is. Az 1866. július 13-i Bécsbe küldött rendőrségi jelentés szerint az egyik ilyen berlini keltezésű proklamárió a következőkre szólított fel: .Vitéz Magyarok'... a megváltás percze eljött a ti számo11

4 HML V-42.5.1867. május 9. 21

5 B 1865. február 16. 21

6 HML V-4Z 5.1866. június 10. 21

7 HML V-42.5.1866. december 11 21

4 HML V-42.5.1866. július 29. 75