Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

III. Az új abszolutizmussal szembeni ellenállás felélénkülése és hanyatlása (1861-1865)

mányközegek akaratlan akadályoztatása által is felmerülhető késedelem kikerülése tekintetéből a közgyűlés jogköréhez utasított tárgyak megbírálása s eldöntése további intézkedéséig a választmányi gyűlésre bizatik" P 5 Ezek szerint jöti tehát létre egyfajta, a magyar és az önkényuralmi politika keveredésével megalkotott új abszolutista rendszer és Földváry főispáni hely­tartónak végül is sikerült 1862. január 16-án a megyei, 22-én a városi, majd 1863. március 23-án a szolnoki törvényszék létrehozása. A rendelkezések végrehajtását ellenőrző Pálffy királyi helytartót Egerben, a megye székvárosában azonban tün­tetéssel fogadta a lakosság. 17 6 A törvénytelen adóbehajtás erőszakos fokozása: az elégedetlenség erősödése Már az új rendezés elleni kisebb-nagyobb szembeszegülések is bizonyították, hogy Egerben a nemzeti ellenállás lehanyatlása a Schmerling parancsuralmi rendszer bevezetését követő időszakban sem volt teljesnek és véglegesnek tekinthető. Bár ekkor még jelentősebb szervezett, mozgalmi jellegű esemény alig történt a városban, de bizonyos szembenálló erők, melyek már az 1860-as évek előtt is léteztek az ellenállás 1861. évi megtörésével sem szűntek meg - s főleg a törvénytelen adóbehajtási eljárások további szigorodásának hatására -, állandó jelenségek voltak a társadalomban és a provizórium kíméletlen intézkedéseinek következményeiként - mivel gazdasági helyzetük továbbra is romlott ­újraéledni látszottak. Eger az új időkben sem volt hajlandó a császári és királyi adóhivatal törvény­telen adófizetési felszólításainak, fenyegetéseinek eleget tenni még akkor sem, ha az együtt járt a beszállásolási terhek növekedésével. Ezt bizonyítja, hogy a kato­nai adóbehajtás következtében az 1862. január 17-i képviselőtestületi jegyző­könyv szerint JXL 1860-61. és az 1861-62. évekre a havi adórendszer, sőt a szemé­lyes kereseti adóbehajtásnál elkerülhetetlenül szükséges összeírás sincs eszközöl­ve". 17 7 Az adóhátralékosok száma tovább nőtt egyrészt az erőszakos katonai végre­hajtás következtében, másrészt - amire az egriek állandóan hivatkoztak hogy a lakosság egyedüli jövedelmét a bortermelésből merítette. Ezért 1862. május 27­éri nehéz helyzetükkel kapcsolatban ezt írták a pénzügy igazgatóságnak: JSger város lakosságának nagyobb része a szöltőművelés után élvén a köze! 6 évi fotya­17 3 Bremay, 73 - 74. 17 6 Borovszky, 617-620. 17 7 HML V-42.3.1861 január 17./8. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom