Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

Bevezetés

Bevezetés Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc leverését eredményezte. Az ezt követ 6 mintegy 18 év alatt Magyarország a forradalomtól a kiegyezésig vezető utat járta meg. A berendezkedő osztrák abszolutista rendszer változó formái sem szüntették meg azonban az országban a szabadságszerető magyar nép ellenállását, a küzdelemsorozat változó sikerekkel továbbra is folytatódott Heves megyében, Egerben is. A feszültségek és konfliktusok azonban összhatásukat tekintve a szabadságharc bukása utáni időszakban az abszolutizmus ellen még erőteljesebben jelentkeztek, t a nemzeti ellenállás csúcspontja Egerben az 1859- 6l-es években volt, amikor ja elnyomás teremtette zárt kentek bomlása folytán viszonylag szabadon csaphattak Össze az ellentétek?.

1 De a csúcspont után sem szűnt meg a városi és megyei ellenzéki magatartás: a kiegyezésig újabb és újabb kísérletek tartották ébren az idegen elnyomás ellen a hazafias érzéseket és a jogos nemzeti követeléseket. A tanulmány megírásával igyekeztem az 1849-1867 közötti nemzeti ellenállás még teljesebb képének kialakításához és ezzel egyben a társadalom konkrét történetéhez is hozzájárulni, mivel csak a szervezett és spontán vidéki ellenzékiség alaposabb ismeretének következtében alakíthatók ki a témával kapcsolatos helyes és általános törvényszerűségek. Periculum privatum utüitas publica. J4 szerző 1 Szabad, 5. 5