Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

ki a feloszlatott országgyűlés óvását, melyet a képviselőházi elnökök által a megyékhez is elküldtek.

1

5® A feloszlatott országgyűlés után csakhamar következett a megyegyűlések feloszlatása is. Szeptember 12- 13-án még összeült a vármegye bizottmánya. Az ülésen Bartakovics örökös főispán előterjesztette, hogy jzz országgyűlés bizonytalan időre feloszlatott, mert törvényeinkben megszentesített alaptörvényeinket megvédelmezni akarta, s nemzeti függetlenségünket áruba nem bocsáthatta.". Hangsúlyozta, hogy a megyének továbbra is folytatnia kell munkáját és ragaszkodnia kell jninden erélyességgel és eszélyességger jogaihoz. Kimondták továbbá, hogy a tisztikar is folytassa működését jnindaddig, mígcsak törvényeink értelmében ezt teheti, s az erőhatalom által ebben meg nem gátoltatik". Megtárgyalták még a közigazgatási és törvénykezési szabályrendeleteket is. Egerben és Heves megyében - a többi megyéhez hasonlóan - nem elégedtek azonban meg az országgyűlés feloszlatása elleni tiltakozással. Olyan határozatok is születtek, Jtogy a kormányrendelkezések végrehajtását meg kell gátolni, a kormányhivatalokkal meg kell szakítani a kapcsolatot",

15

9 Szeptember hónapban Eger városától - erőszak kilátásba helyezésével ismét követelték az adóhátralékok befizetését. De már az 1861. augusztus 15-i képviselőtestületi jegyzőkönyv is Eger teljes fizetőképtelenségét rögzítette: jx városi házi pénztár olyannyira kimerült, hogy sem a tisztviselők, sem a szolgák illetminyeit kifizetni nem tudták"}« Ugyanakkor az 1861. szeptember 15-i képviselői gyűlés jegyzőkönyve szerint az idegen hatóságok: «az 1859-60. évi városi pótadó hátralék beszedésének eszközöltetésével erélyes intézkedést tétetnek".

16

1 A város még ezután sem intézkedett azonnal a városi adójegyzék kiadását illetően már csak azért sem, mivel érvényben volt Heves és Külső-Szolnok testvérmegyék 1861. május 28-án tartott rendkívüli bizottmányi ülésének határozata, mely kimondta, hogy a lakosság akadályozza meg ja törvénytelen adónak katonai hatalommali célba vett behajtását

i

a Emiatt Egeiben a katonaságot 10 fővel megnövelték és kilátásba helyezték, hogyha a város ezalatt sem rendezi adóhátralékait, akkor ingatlanát fogják zárolni helyette. 15

8 HML V-42.2.1861. augusztus 26. 15

9 Lukács, 1955.300. 14

0 HML V-42.2.1861. augusztus 15./307. 16

1 HML V-42.2.1861. szeptember 15./330. 16

2 HML V-4Z 2.1861. június 2. 55