Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

zőkönyvből kiderült a Barkóczy-féle, eredetileg régi toborzó és tábornoki házon, valamint a gimnaziális kaszárnyán és a puskaporos épületen ez időben tetemes javítások lettek volna szükségesek, melyeket csakis a császári és királyi pénzügyigazgatóság által lefoglalt és az említett épületek után a városi közösséget illető bérpénzek zár alóli feloldásával tudtak volna végrehajtani.

15

1 A megyék és a városok által nagy felhördüléssel fogadott adószedő hadjárat kibontakozására országosan 1861. májusában került sor. Egerben is - mivel a vármegyében a február 18-i határozat után a törvénytelen adók szedését egységesen megtagadták - folytatódott a tiltakozás és a vita, és az eddigi sok egyéni panasz mellett 1861. július 3-án általános városi ellenállássá nőtt a törvénytelen adóbehajtás elleni elégedetlenség, miután ji városnak köztudomás szerint a cs. k. kincstár irányában tetemes követelései vannak", ugyanakkor a lakosságot Jcatonai karhatalom használása melletti adóbehajtással fenyegetik a kincstár részérőT. Levelükben ezért ezt írták: JFölséges Úri Miután a fogyasztási adók szerződés mellett adatnak ki egyes községeknek, létezni kellene egy szerződésnek, melyre Eger város közössége a fogyasztási adó fizetésének kötelezettségét magára vállalta volna, márpedig azon perctől, mióta a város az alkotmányos törvényesség perére lépett, sem maga, sem képviselői által ilyet nem kötött*}

5

2 Ennek egyenes következményeként fogalmazták meg 1861. július 5-én, hogy jőfelsége a fogyasztási adó megfizetésének terhe alól a várost felmenteni kegyeskedjék"

15 3 1861. július 11-én a helybeli katonaság újabb nyílt, provokatív tettet hajtott végre: a helybeli katonai parancsnok egy-egy csendőrrel megjelent a megyeházán és bejelentette, hogy minden régi rendszerben lévő hivatalnokot katonai védelem alá helyeztetett. Majd 100 vadász és 6 zsandár megszállta a megyeházát és megjelent Cillich pénzügyigazgató is, hogy a megyeházára szállított B-tabellák, vagyis adólajstromok kiadásra kerüljenek. A másodalispán tiltakozott az eljárás és a követelés ellen. A század vadász elvonult ugyan, de állandó szálláson 15 ott maradt. Büntetésül a vámagy lakását elfoglalták és a megyei bizottsági tagok házaihoz is 10-10 katonát szállásoltak el.

15

4 1861. július 12-én a polgármester és a képviselőtestület a császári és királyi helybeli parancsnokság fenyegető fellépése ellenére (1861. július 11.) - melynek . célja volt a törvénytelen adó behajtása szigorúbb erőhatalmi eljárással és a lakosságnak a nagyobb katonai elszállásolássali terhelése - az adókönyvek 15

1 HML V-42. Z 1861. október 6./368. 15

2 HML V-42.2.1861. július 3-/266. 15

3 HML V-42.2.1861. július 5./268. 15

4 Szederkényi, IV. 422-442. 53