Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
összhangban a nemzeti ellenállás eredményeivel általános balratolódást mutattak, melybe szervesen épült tehát bele az egri követválasztás eredménye. A követválasztások ideje alatt az 1861. március 13-i közgyűlés jegyzőkönyve szerint az egyik fő napirendi pont a JSzéchenyi szoborra ajánlott... adakozások" felmérése volt. 13 7 Már a február 28-i jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, gr. Dezsőffy Emil, a városi polgármesterhez írt levelében kérte Eger városát, hogy járuljon hozzá gr. Széchenyi István emlékére Pesten a Duna partján felállítandó ércszobor elkészítéséhez. A város válaszában - kifejezve ezzel is hazafias érzületét - évenként 100-100 osztrák ezüstforintot ajánlott feL A város vezetősége felhívta továbbá az Egri Lövésztársulatot, a szerzetes testületeket is az adakozásra. 13 8 Ugyanebben a hónapban a március 18-án tartott közgyűlésen terjesztették elő, hogy ji főispánhoz különféle helyekről: helytartótanácstól, pénzügyigazgatóságtól stb. tehát törvénytelen hatóságoktól levelek érkeznek". Határozatba foglalták: Jiogy ezen leveleknek még a tárgyalásába sem bocsátkozik a közgyűlés, tartalmukról mégcsak tudomást sem vesz"P 9 A város és a helyi katonaság ellentétének kiéleződése A korábbi események következményeképpen ez időre elmérgesedett a viszony a város és a helyi katonaság között is. A nemzeti ellenállás az országban egyébként sem szorítkozott egyedül az októberi diploma elleni tiltakozásra, hanem egyre több megyében követelték, hogy vonják ki az erőszakoskodó idegen katonaságot és pénzügyőrséget. A 6. zsandár ezred parancsnoksága arról panaszkodott a Helytartótanácsnak, hogy JHcves megyében a járási és a községi tisztviselők utasítására a zsandárságot nem akarják elszállásolni és általában semminemű hivatalos érintkezésbe nem lépnek velük" , 14 0 A súrlódások, az összeütközések a katonaság és a város lakossága között mindennapos eseményekké váltak. Az 1861. március 3-i jegyzőkönyv számolt be arról, hogy ji helyben tanyázó cs. k. 25. vadászzászlóalj parancsnokságának február 2-áról kelt abbóli megkeresése, melyben állítólag a puskaponámál céllövésben gyakorló, parancsnoksága alatti vadászokra történt lövések okozói fápuhatolására sürgős vizsgálatot és intézkedést tétetni kérA város eképpen válaszolt a megkeresésre: Miután a katonai tiszti jelentésekből biztos tényálladék ki nem 13 7 HML V-42.2.1861. március 13./103. m HML V-42.2.1861. február 28./Ő5. 13 9 HML V-42. 2.1861. március 18. 14 0 Lukács, 19S5.254. 49
