Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
Az 1848 -49-es tisztikar - köszönet és elismerés megszavazása mellett Hal assy Gábor másodalispán vezetésével (Puky Miklós első alispán még emigrációban volt) lemondott. Bartakovics főispánt pedig szokásos esküjétől a bizottmány felmentette. A következő napon, december 13-án megválasztották az új tisztikart: első alispán gr. Szapáry Gyula lett, megválasztották továbbá a másodalispánt, a főügyészt, a főjegyzőt, az aljegyzőket, a főszolgabírákat a különböző járásokban. A törvényszéki elnöki kinevezést Halassy Gáspár kapta meg. A tisztújítás utáni közgyűlésen jelentős, az abszolutizmus intézkedéseivel élesen szembenálló határozatokat hoztak: yt megye területén egyéb hatóság, mint a megyei, nem ismertetik el; minden egyéb, a törvényellenes kormány által alapított hivatal nem létezőnek jelentetik ki; az alispánok és főszolgabírók mindenek átvételére és a községi önkormányzatok helyreállítására utasítottak; az udvari kancellária és a helytartótanács az 1848. ZZ7. tc. értelmében törvényeinkbe ütköző intézményeknek mondatnak ki; az 1848. évi IV. és V. tc-ek szerint országgyűlés hívandó össze". A határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet az egriek megküldték tudomásulvétel végett minden magyar megyének és Vay Miklós kancellárnak Az ügyek és ügyiratok átvétele azonban teljesen nem történhetett meg, mert a törvényszék telekkönyvi, adójövedéki és mérnöki hivatalai utasítás hiányában megtagadták az átadást és ezek a főnöki közigazgatási és szolgabírói hivatalok rezignáltak. Az átadás megtagadása miatt az 1861. január 7-i közgyűlésen a magánjog, a vagyon- és személybiztonság érdekében elhatározták a megyei törvényszék külön rendezését: elnöke a már megválasztott Halassy Gáspár lett, s a testületet a már 1848-ban is működött táblabírákkal egészítették ki. 11 3 Tiltakozás az 1861. január 16-i leirat ellen Az 1861. január 6-i, a Habsburg-hatalommal szembeni határozatok szétküldése után a közgyűlés január 10-én ismét összeült és a következő hazafias kinyilatkoztatást tették: JJemzetünk minden polgári jognak gyakorlatára érdemes... Legünk ősnemzetünkhöz méltók, őrizzük meg alkotmányunkat, szabadságunkat, hogy mint őseink ezen megszerzett alkotmányos Hazában számunkra megtartották, úgy mi is azokat a késő unokáinknak őseinkhez méltólag megőrizni vagy megtartani igyekezzünk" . U 4 m HML V-42.2.1861. január 6./4. l a Szederkényi, IV. 422-442. 11 4 HML V-42.2.1861. január 10./7. 41
